Expected
Várható
| Call Number | Description |
|---|---|
| Digital container #1 | |
|
419-0-5:1/1
|
György Rácz Rácz György The folder contains: personal information sheet, 8 sound files of interview (.wma), consent form, 5 photos, interview transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 8 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, 5 fotó, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanúRácz György a harmincas évek közepén született Budapesten. Késői gyermek volt, mindkét szülőjének volt korábbi házassága. Édesanyja szlovák származású, apja pedig Szegedről költözött a fővárosba. Középosztálybeli családban nőtt fel, apja többek között szakszervezeti titkár volt. Lágymányoson, majd Angyalföldön éltek.A háborút György az ország különböző pontjain vészelte át. Egy rövidebb időt vidéki rokonoknál töltöttek, majd az akkor tíz éves fiút Pannonhalmára vitték, ahol nagyobb biztonságban tudta őt a család. Az akkori főapát apai ági rokonuk volt. 1944 őszétől már ismét Budapesten voltak. Sok budapesti bérház lakóihoz hasonlóan, ők is a szenespincét rendezték be búvóhellyé. Elmondása szerint a házban egy nyilas parancsnok is lakott. A háború után egy tizenharmadik kerületi gimnáziumba járt. 1945 őszén iskolába menet több alkalommal is romeltakarításra vitték. Édesanyja hat nyelven beszélt, nyelvtudását pedig többek között a német hadifoglyok és tisztek kihallgatása során kamatoztatta. Édesapja magas beosztásba került egy nyomdában. György az érettségi megszerzését követően a honvédséghez került. A sorkatonaság után egy vállalatnál dolgozott, többnyire laktanyák építésének irányítását bízták rá. A hatvanas években egy könnyűipari vállalathoz került, immár irodai pozícióba. Ekkor már a pártba is belépett. Hungarian language, 2013, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-001 |
|
419-0-5:1/2
|
Endréné Sebestyén Sebestyén Endréné The folder contains: 2 audio files of interview (.wma); consent form. 10 files memoirs, 2 files about Gelléri, 2 files compensation, 2 files about Ernő Albrecht, 1 photo, 1 file of husband's school diploma, 1 file article about husband A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, 10 file visszaemlékezés; 2 fájl Gellériről, 2 fájl kárpótlás, 2 fájl Albrecht Ernő, 1 fotó, 1 fájl férj bizonyítványa, 1 fájl cikk férjéről
Sebestyén Endréné Nógrád megyében született 1934-ben. Apja bányász, anyja pedig mosónő volt. Népes családban nőtt fel, összesen hatan voltak testvérek. Még a háború alatt apját Salgótarjánba helyezték, így az egész család odaköltözött. A háborús éveket is Salgótarjánban vészelték át. Amikor intenzívvé vált az ország bombázása, a családok leköltöztek a bányába. A férfiakat is itt bújtatták, sokszor életveszélyes körülmények között. Az interjúalany elmondása szerint a németek több alkalommal is rájuk törtek, katonakorú férfiak után kutatva. A bányában töltött négy hónap alatt S.E.-né kétéves testvére életét vesztette. Ő más gyerekekkel együtt időnként kijárt a közeli kórházba mosogatni, amiért némi élelmet kaptak cserébe. A veszélyes vállalkozás során több alkalommal is lövések kereszttüzébe keveredtek. A háború után nem volt lehetősége továbbtanulni, így dolgozni kezdett. Takarított, majd bányában dolgozott, ahol kemény fizikai munkát kellett végeznie. Tizennyolcéves korában Budapestre került. A fővárosban elsősegély- és gépírótanfolyamot végzett. Többek között a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) iskolájába is járt. Az ötvenes évek során visszaköltözött Nógrád megyébe, és adminisztratív munkakörben helyezkedett el a begyűjtési hivatalnál. Itt 1956-ig dolgozott, majd esti gimnáziumban leérettségizett. Később felsőfokú végzettséget is szerzett. Az interjúban a zsidóságot érintő emlékek nem kerültek elő. Hungarian language, 2013, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-002 |
|
419-0-5:1/3
|
T. D. 2013,
|
|
419-0-5:1/4
|
Miklósné Arató Arató Miklósné The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3); Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3); holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Arató Miklósné a harmincas évek elején született Budapesten. Apja ügyvéd, anyja háztartásbeli volt, elmondása szerint jó körülmények között éltek. Egy testvére van, aki néhány évvel fiatalabb nála. Keresztény családba született, de az egyik nagyanyja zsidó származású volt, aki a vészkorszak alatt bujkálni kényszerült. A.M.-né tizenkét éves korában, amikor a szülei elváltak, édesanyjával a nagyszülőkhöz költözött. Az interjúalany a gimnázium négy éve után az óvónőképzőbe jelentkezett, de azt a háború miatt nem tudta elkezdeni. Budapest ostromát egy Krisztina körúti pincében élték túl édesanyjával, nagymamájával, és testvérével. Az óvóhelyen a nagymama zsidó gyerekeket és katonaszökevényeket is bújtatott. Az ostrom idején hét hétig voltak a vár tövénél lévő pincében, ott szabadultak fel 1945 telén. A háború után az interjúalany visszament a gimnáziumba tanulni, ahol egy osztályba került húgával. Miután 1949-ben leérettségizett, földrajz szakon tanult tovább. Épphogy befejezte a főiskolát, tanári állást kapott egy Balaton-környéki faluban. Később bakonyi településeken is tanított. Néhány vidéki év után Budapestre költözött, ahol szintén tanárként dolgozott. Az ötvenes évek során férjhez ment, házasságából négy gyermeke született. Hungarian language, Date of production: 2015, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-004 |
|
419-0-5:1/5
|
Pál Mátyás Arnóczky Arnóczky Pál Mátyás The folder contains: personal information sheet, 2 sound files of interview (.wma), consent form, summary, interview transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 2 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú Pál 1923-ban született Békésen, szegény családban, szülei napszámosok voltak. Pesten önerőből tanult tovább egy technikumban, majd később egyetemi tanulmányokat folytatott, amit a háború kitörésével félbe kellett hagynia. A háború után Svájcban diplomázott. Az interjúalany a háború alatt a Hunyadi páncélgránátos-hadosztály hírmondójaként teljesített szolgálatot. Berlinbe, Prágába, Brnoba, Moldovába is vitték őket. 1945-ben orosz hadifogságba került, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. Pál az interjúban továbbá elmesél egy történetet, miszerint családja a vészkorszak alatt egy zsidó férfit bújtatott a szenespincében, a kapcsolatot pedig a háború után is tartották az üldözöttel. Pál igen aktív szerepet játszott az 1956-os forradalomban, napi kapcsolatban állt Nagy Imrével. A forradalom után éppen ezért el is kellett hagynia az országot, ekkor került Svájcba. Házasságából három gyermeke született. Az interjú Arnóczky Pál otthonában, egy idősek otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2019-02-26, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-005 |
|
419-0-5:1/6
|
Lászlóné Bakody Bakody Lászlóné The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3); World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Bakody Lászlóné Pápán született az 1930-as évek végén. Nagyszülei nevelték, akikről hosszú ideig nem is tudta, hogy nem a szülei. A háború alatt sok bombázást átélt, az udvarukban lévő bunkerben. Az oroszok bejövetelekor egy pápai vendéglő pincéjében bújtak el, sok más pápai családdal együtt. Mivel nagyapja beszélt oroszul, könnyen tudott a katonákkal is kapcsolatot teremteni, ami az élelmezésüket is megkönnyítette. 1946-ban kezdett általános iskolába járni, majd gimnáziumban érettségizett. Nagyapja testvérei az Egyesült Államokba emigráltak. A Pápán maradt család pedig rengeteg csomagot kapott tőlük, így a gazdasági visszaesést is könnyebben át tudták vészelni. Az érettségit követően egy textilgyárban kezdett dolgozni, később szövőnő lett. Szintén Pápán végzett egy technikusi iskolát. Új végzettségének köszönhetően ipari tanulók szakoktatója lett egy iskolában. Már felnőtt fejjel főiskolai végzettséget szerzett Dunaújvárosban. Megházasodott, férjétől egy gyermeke született. A Pápai Jókai Kör Egyesület aktív tagja. Hungarian language, Date of production: 2015-08-18, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-006 |
|
419-0-5:1/7
|
Mihály Berta Berta Mihály The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Berta Mihály 1933-ban látta meg a napvilágot Makón. Szegény családban nőtt fel, édesapjának több házasságból összesen tizenöt gyermeke született, közülük hárman élték meg a felnőtt kort. Az interjúalanynak már gyerekként munkát kellett vállalnia, így tizenhárom évesen napszámba került, egy szomszédos tanyán dolgozott. Édesapja az első és a második világháborúban is szolgált, az orosz hadifogságból 1946-ban tért haza. Mihály tizenkét éves volt, amikor az orosz hadsereg bevonult Makóra, leginkább ezekről az emlékeiről mesélt. Említést tesz a katonák erőszakosságáról, és az esztelen rombolásokról is. A makói zsidóságról is beszámol, édesanyja lánykorában egy zsidó családnál volt szobalány. Szemtanúja volt a gettósításoknak is, és a túlélők hazatérésének is. Ő maga 1953-tól szolgált katonaként, ám két év után ott hagyta a honvédséget. Ezután 1993-as nyugdíjazásáig többnyire a vasútnál dolgozott. Az interjú az alany makói otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-08-30, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-007 |
|
419-0-5:1/8
|
István Borbás Borbás István The folder contains: personal information sheet, 4 sound files of interview (.mp3), consent form, summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 4 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Borbás István 1921-ben született Pusztamérgesen. Édesapja órásként dolgozott, egy testvére volt. Az elemit Pusztamérgesen végezte, majd Szegeden járt gimnáziumba, és később elvégzett egy szakmunkásképzőt is. Első állása egy kiskunhalasi zsidó fotográfusnál volt, akit a vészkorszak alatt meggyilkoltak. István a 40-es évek elején egy huszárezrednél szolgált, majd az ejtőernyősökhöz került, ahol feleségének bátyja is szolgált. Az interjúalanyt a háború vége Ausztriában érte, hazafelé azonban aknára lépve súlyosan megsebesült. Feleségével 1945-ben házasodtak össze. Két gyermekük született a negyvenes évek végén, és ők nevelték fel feleségének unokaöccsét is. István áruszállítóként helyezkedett el, 1956-ban azonban elbocsátották állásából, miután a forradalom idején felszólalt a munkások érdekeiért egy gyűlésen. Ezután évekig alkalmi munkákból élt, sehol nem alkalmazták hosszabb időre. Nagyrészt sofőrként dolgozott. A zsidókról viszonylag kevés szó esik az interjú során. István egy háború alatti élményét mesélte el, amikor Oroszországban találkozott egy munkaszolgálatos pápai zsidóval. A férfi odaköszönt neki, István pedig ételt adott neki, ezért viszont komoly büntetést kapott a seregben. Az interjú Borbás István lakásán készült. Hungarian language, Date of production: 2015-08-17, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-008 |
|
419-0-5:1/9
|
Anonym interview: Tóth, Ilona [A 64] The folder contains: personal information sheet; 1 audio file of interview; consent form; summary Date of production: 2016-08-18, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-009 |
|
419-0-5:1/10
|
István Csabai, 2016 Csabai István, 2016 The folder contains: personal information sheet, summaryt; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
István 1927-ben született a Pápa melletti Gecse köszségben. Szülei földműves parasztok voltak, négy testvére volt. A második világháború idején tizennyolc éves volt, ezért nem vitték el katonának. Az elemi osztályokat Gecsén végezte el, majd ezután a Pápai Református Gimnáziumba járt. A háború alatt egy ideig nem jártak a vonatok, ekkor iskolatáraival gyalog tették meg naponta a tizenöt kilóméteres távolságot. A háború után, 1946-ban érettségizett, majd Budapestre költözött és közgazdaságtant kezdett hallgatni. Egy ideig rokonoknál lakott, majd népi kollégista lett. A kommunista hatalomátvételt követően a NÉKOSZ-ba került, és jogi tanulmányokat kezdett folytatni. Diplomáját az ötvenes évek elején szerezte meg. Ez idő tájt házasodott meg, feleségétől egy gyermeke született. Az egyetem befejezése után az államigazgatásban helyezkedett el, ahol egészen osztályvezetői szintig jutott. 1957 januárjában elbocsátották akkori munkahelyéről a forradalomban való aktív szerepvállalása miatt. Ezután többnyire feketén dolgozott, majd fröccsöntőként kapott ismét állást a hatvanas évek elején. Egy könyvelői tanfolyam elvégzése után egy vidéki TSZ főkönyvelője lett. A hatvanas évek közepén levélben felkérést kapott, hogy csatlakozzon az MTA titkárságához. Egészen 1974-ig dolgozott az akadémián, ahol később a jogi osztály vezetője lett. Ekkor a KFKI-hez (Központi Fizikai Kutatóintézet) igazolt ahol szintén a jogi csoport vezetője lett. 1987-ben, hatvan évesen vonult nyugdíjba. A zsidóságról és a holokausztól az interjú végén feltett kérdések után esett szó. István elmondása szerint tudja, hogy voltak zsidóellenes megmozdulások a lakóhelyén, és tisztában van a zsidóság sorsával, de személyes élményről nem számolt be. Az interjú István otthonában, egy szeretetotthonban készült. |
|
419-0-5:1/11
|
Ferencné Czakó Pap Czakó Pap Ferencné The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3); interview transcript, consent form; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3), interjú átirat, hozzájárulási nyilatkozat,
holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú Czakó Pap Ferencné 1929-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten. Nagycsaládban nőtt fel, öt testvére volt, mindannyian lányok. Édesanyja nem dolgozott, édesapja pedig rendőrtiszt volt. A város egy kertvárosi részén laktak, családi házban. A háború első éveitől kezdve édesanyja alkoholproblémákkal küzdött. 1944-ben a szülők elváltak, a gyerekek pedig az édesapánál maradtak. Szintén 1944-ben a még kiskorú gyermekek az apjukkal Bajorországba menekültek. Az interjúalany ekkor tizenöt éve volt. A háború után visszatértek az otthonukba, melyet teljesen kifosztva találtak. Miután hazatértek az interjúalany befejezte a középfokú tanulmányait, majd gépírónőként dolgozott. Apja B-listára került, és hosszú ideig nem tudott munkát vállalni. Később egy cipész mellett kapott állást. Az interjúalany az ötvenes évek elején férjhez ment, egy korábban orosz hadifogságból hazatért férfihez. Állását az első gyermekük születése után is megtartotta, hamarosan azonban kirúgták a munkahelyéről. Második fiúkkal négy évig otthon maradt, majd egy kecskeméti bölcsődében kezdet el dolgozni. Férjét a hetvenes évek során elveszítette. Évek múltán ismét megházasodott, második férje szintén özvegy volt. Orvosi javaslatra egy idősek otthonába költözött, az interjú is ott készült. A kecskeméti zsidóságról az interjú végén esik szó. Czakó Pap Ferencné elmondta, hogy a családja nagyon jó viszonyban volt a város zsidó kereskedőivel, sokat vásároltak tőlük. Elmondása szerint apja, aki rendőr volt megtagadta, hogy részt vegyen a zsidók meghurcolásában. Ő maga a gettósítások szemtanúja volt. Hungarian language, Date of production: 2016-08-18, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-011 |
|
419-0-5:1/12
|
Pálné Demény Demény Pálné The folder contains: personal information sheet, 2 sound files of interview (.mp3), consent form, summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 2 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú Demény Pálné 1924-ben született Szolnokon szülei hetedik gyermekeként. Apja vasutas volt, aki trianon előtt Pozsonyban dolgozott, az interjúalany születése környékén nyugdíjazták. A szülők mind a hét gyermeküket iskoláztatták. D.P.-né az angolkisasszonyok által működtetett gimnáziumban tanult Kecskeméten, majd tanítónő lett. A háború alatt már Kecskeméten lakott a család, az interjúalany egyik bátyja azonban már Budapesten élt. Ő egy zsidó férfit bújtatott a lakásában a vészkorszak alatt, a háborút és a főváros ostromát is mindketten túlélték. D.P.-né 1945-ben férjhez ment, a házasságból két gyermekük született. Aktív évei során különböző kecskeméti és szolnoki iskolákban volt tanítónő. A nyugdíjazása előtti négy évben gyógypedagógusként alkalmazták, annak ellenére, hogy ilyen végzettsége nem volt. Családjuk mélyen vallásos, egyik gyermeke az egyház szolgálatának szentelte életét, és apácának állt. Az interjú elkészültekor két unokája és két dédunokája volt. Az interjú egy kecskeméti idősek otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-08-17, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-012 |
|
419-0-5:1/13
|
Zoltán Erdőkürti Erdőkürti Zoltán The folder contains: personal information sheet, 2 sound files of interview (2 .mp3), consent form ; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 2 audio fájlja (2 .mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Erdőkürti Zoltán 1934-ben látta meg a napvilágot Budapesten egy polgári családban. Elemi iskolai tanulmányait a háború miatt nem tudta időben befejezni, csak 1945 után. Családja egy belvárosi bérházban lakott, ahol a vészkorszak alatt egy ismerős zsidó családot bújtattak, illetve több más család rájuk bízta az értékeit. Zoltán a budapesti halálmeneteknek is szemtanúja volt. Az elemi iskola után gimnáziumba járt, majd a sikeres érettségit követően fizikusi tanulmányokat kezdett folytatni, melyet az ötvenes évek végén fejezett be. Miután lediplomázott a KFKI-nél (Központi Fizikai Kutatóintézet) helyezkedett el, mint tudományos munkatárs. Ezután különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, volt vezérigazgató helyettes is. A rendszerváltás után a Dunai Repülőgépgyár kereskedelmi igazgatója volt, innen ment nyugdíjba. Kétszer nősült meg, első házasságából két gyermeke született. Az interjú Zoltán budapesti otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2017-11-22, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-013 |
|
419-0-5:1/14
|
Anonym interview: Virág A59 The folder contains: personal information sheet; 1 audio file of interview; consent form; summary Date of production: 2016-07-16, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-014 |
|
419-0-5:1/15
|
Mátyásné Fejes Fejes Mátyásné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Fejes Mátyásné Makótól nem messze, Apátfalván született 1927-ben, és ott is élt, míg 1948-ban férjhez nem ment. Édesapja a háború alatt katonai kisegítő volt, ő édesanyjával és három testvérével maradt a faluban. Amikor hallották, hogy közelednek az oroszok, az egész falu összegyűlt és együtt aludtak. Elmondása szerint az oroszok lelövöldözték az állatokat, majd megfőzették maguknak. A lányokat a szülők igyekeztek távol tartani a katonáktól. Mindent eldugtak, értékeket, varrógépet, ami fontos munkaeszköz volt a családban. Az édesapa 1946 januárjában tért haza. Az interjúalany huszonegy évesen házasodott meg, férje gazdálkodó volt, ő pedig odaköltözött hozzá a tanyára. Egy fia született, három unokája és három dédunokája van. Aktív évei során a helyi TSZ-ben dolgozott, majd a nyugdíjazása után egy kórház mosodájában kapott állást. Időközben elvált férjétől, ma egy idősek otthonában él. Jelen interjú is ott készült. Hungarian language, Date of production: 2016-08-30, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-015 |
|
419-0-5:1/16
|
Gáborné Gelei, 2016 Gelei Gáborné, 2016 The folder contains: personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Gelei Gáborné a mai Románia területén található Lupény községben született 1918-ban. Értelmiségi családból származik, édesapja egyetemi tanár volt. A család több helyen élt a háború előtt, így az interjúalany Lupényen, Simontornyán, és Mezőberényben végezte elemi és polgári iskolai tanulmányait. A harmincas évek végén Szegedre és Győrbe járt tanárképző főiskolákra. 1941-ben házasodott össze férjével, aki szintén egyetemi tanár volt. Ekkor Kolozsváron éltek. Férjét behívták katonának, a család pedig sokáig azt sem tudta, hogy mi történt vele. Három gyermekük született, kettő még a háború alatt, és egy a negyvenes évek végén. 1944-ben a család (szülők, testvérek, testvérek gyermekei) Kolozsvárról Budapestre indult, ahova épségben megérkeztek mindannyian. Pesten egy rokonuknál kaptak szállást, majd Budára költöztek, ahol egy zsidó család lakásában laktak. A háborús időkben G.G.-né édesapja tartotta össze a családot, ő szerzett élelmiszert, és tejport a kicsi gyerekeknek. Az interjúalany nagyobbik gyermekének komoly betegsége lett, meg kellett műteni a fülét, ám a körülmények ellenére szerencsésen felépült. A férj a háború után hadifogságba esett, és csak 1948-ban tért haza. Ezután Debrecenben kapott egyetemi állást, ám egészségi állapota egyre romlott, végül 1952-ben hunyt el. Az interjúalany már a háború előtt elkezdett tanítani, szinte egész életét a hivatásának szentelte. Az interjú az alany otthonában készült. Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-016 |
|
419-0-5:1/17
|
Gerlóczy, Sára_2 The folder contains: personal information sheet; 1 audio file of interview; interview transcript, consent form; summary Date of production: 2017-03-09, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-017 |
|
419-0-5:1/18
|
Endréné Győri Győri Endréné The folder contains: 1 sound files of interview (.m4a) transcript; World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.m4a), interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Győri Endréné egy Rábaközi faluban látta meg a napvilágot a harmincas években, szülei harmadik gyermekeként. Apja a Hangya Szövetkezetnél (Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) dolgozott, mint üzletvezető. Az interjúalany három-négy éves korában édesapja már függetleníteni tudta magát, és saját boltot nyitott. A településen egy Esterházy uradalom is működött, elmondása szerint természetes volt, hogy gyerekként szegényebb barátaival is bejártak játszani. Az elemi osztályokat szülőfalujában végezte, majd gimnáziumba kezdett el járni. A második világháborút a családjával szülőfalujában élte át. A szomszéd településen magyar katonai parancsnokság működött, így hozzá volt szokva a katonák szinte mindennapos látványához. 1944 telén két német katonát náluk szállásoltak el, éppen akkor, amikor az interjúalany egy katonakorú unokatestvére náluk bujkált a háborús években. Hosszú ideig titokban tudták tartani a német katona, és a falu előtt is. Amikor azonban egy magasabb beosztású rokonuk tudomást szerzett az unokatestvér bújtatásáról, nyílt paranccsal magával vitte őt. Két hét múlva mindkettejük orosz hadifogságba esett, és csak öt év múlva tértek haza. A családból több férfit besoroztak, köztük Gy.E.-né édesapját is, de mindannyian épségben hazatértek. A család otthon maradt tagjai az egyre súlyosbodó bombázások miatt egy bunkerben vészelte át a háború utolsó heteit. Amikor visszatértek otthonukba, azzal kellett szembesülniük, hogy a házat, és az üzletüket teljesen kifosztották. Az interjúalany több, a zsidóság sorsával kapcsolatos emlékéről is beszámolt. Többek között szemtanúja volt a helyi zsidók elhurcolásának. Egy alkalommal, 1945 nyarán, egy Auschwitzból hazatérő budapesti férfi nyitott be apja időközben újranyitott üzletébe. Gy.E.-né szülei vendégül látták a férfit, és szállást adtak neki. Elmondása szerint a későbbiekben egy ideig még tartották vele a kapcsolatot. Gy.E.-né az ötvenes évek során ment férjhez. Ekkor már Pápán élt, gyermekeik is ott születtek. Aktív évei során népművészeti kiállítások szervezésével foglalkozott, illetve díszítőművészeti, és más hasonló témájú tanfolyamokat tartott. Hungarian language, Date of production: 2015,
|
|
419-0-5:1/19
|
Olga Haász Haász Olga The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.m4a), consent form, summary; interview transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú Haász Olga Aradon született az 1920-as évek második felében. Édesapja borbély volt, a család a háború előtt saját üzletet is működtetett. Félig magyar, félig német családba született. Ezt az orosz katonák elég indoknak találták ahhoz, hogy 1945-ben, az akkor mindössze tizennyolc éves lányt málenkij robotra hurcolják. Olgát öt éven keresztül egy szénbányában dolgoztatták, amelynek hosszútávú egészségügyi következményei lettek. Az ötvenes évek elején tért haza Aradra, és egy festéküzletben kezdett el dolgozni kiszolgálóként. Édesapja néhány hónappal azután halt meg, hogy Olga hazaérkezett, édesanyja pedig 1982-ben hunyt el. 1955-ben férjhez ment, de házassága nem sokkal később válással végződött. Egy gyermeke és egy unokája született. Időskorára egy nyugdíjas otthonba költözött, az interjú is ott készült vele. A holokauszttal kapcsolatban nincs személyes emléke. Elmondása szerint azok a zsidók, akiket a háború előtt ismert, mind Izraelbe alijáztak, a további sorsukról nem tud semmit. Az interjú egy óföldeáki idősek otthnában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-08-31, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-019 |
|
419-0-5:1/20
|
Ferenc Hajdu Hajdu Ferenc The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.mp3), summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Hajdu Ferenc az 1920-as évek derekán látta meg a napvilágot Makón. Harcolt a fronton, de erről kevés szó esett az interjú során. Egy alkalommal megsebesült és kórházba került, ahol szerencséjére sokáig ott tartották, így megúszta a telet. 1945 júniusában tért haza. Aktív évei során Budapesten élt feleségével, és a filmgyárban dolgozott. Feleségét hatvan évnyi házasságot követően a 2010-es években elveszítette, azóta egy idősek otthonában él Hungarian language, Date of production: 2016-08-31,
|
|
419-0-5:1/21
|
Ferencné Hevesi Hevesi Ferencné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Hevesi Ferencné 1928-ban született Makón. Családjával egy Makóhoz közeli tanyán éltek, ahol a szülők gazdálkodtak. Az interjúalany az elemi osztályok elvégzését követően szintén a gazdaságban dolgozott. 1945-ben, az oroszok bejövetelekor a család otthon maradt tagjai egy bunkerben bujkáltak, közben végig hallották az orosz katonák fosztogatásait. H.F.-né nagybátyja orosz hadifogságba került a háború után, ott vesztette életét. Az ötvenes évek közepén ment férjhez, házassága azonban válással végződött. Férjétől egy gyermeke született. A helybéli zsidók sorsáról nem esett szó az interjúban. Az interjú az óföldeáki idősek otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-08-31, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-021 |
|
419-0-5:1/22
|
Anonym Interview Táncos A60 The folder contains: personal information sheet; 1 audio file of interview; consent form; summary Date of production: 2016-07-17, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-022 |
|
419-0-5:1/23
|
Anonym interview: Horváth, Erzsébet A61 The folder contains: personal information sheet; 1 audio file of interview; consent form; summary Date of production: 2016-07-17, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-023 |
|
419-0-5:1/24
|
János Huszár Huszár János The folder contains: personal information sheet, 2 sound files of interview (2 .m4a), consent form, summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 2 audio fájlja (2 .m4a), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Huszár János 1924-ben született Pápán, iparos családban. Édesapja az első világháborúban teljesített szolgálatot, és egy súlyos sérülés következtében hadirokkanttá vált. Emiatt János tandíj nélkül járhatott iskolába, így lehetősége volt egy nívós polgári iskolát elvégezni. Az érettségi után a pápai tantóképzőbe járt, majd a háború után Budapesten szerzett történelem szakos diplomát. Jánost a háború alatt besorozták, és a pápai ejtőernyős ezredhez került. Többek között Veszprém környékén és Garamban teljesített szolgálatot. Részt vett a komáromi páncélos ütközetben, és Balaton-közeli harcokban is. A háború után épségben hazakerült. 1945 után Pápán kezdett tanítani különböző iskolákban, majd szakfelügyelővé nevezték ki. 1948-ban nősült meg, házasságából két gyermeke született. Nyugdíjas évei során helytörténészként tevékenykedett, egy pápai történészekből álló egyesületnek is tagja volt. Az interjú Huszár János otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2015-08-18, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-024 |
|
419-0-5:1/25
|
Anonym interview A 67, 2016 The folder contains: personal information sheet; 1 audio files of interview; consent form; summary Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-025 |
|
419-0-5:1/26
|
Miklósné Istvánffy Istvánffy Miklósné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Az interjúalany, 1940-ben született Győrben, és az egyetemi tanulmányai megkezdéséig itt élt. Vallásos családban nevelkedett. Apja katonatiszt volt, emiatt az 1943 áprilisi győri bombázást követően a családot Németországba vitték, ahol egy parasztházban vészelték át a háborút. Édesanyja nem szeretett ott élni, ezért az első adandó alkalommal, amikor lehetett, jelentkezett, hogy a család szeretne visszatérni Magyarországra. I.M.-né a háborút Magyarországon átvészelő nagybátyja a vészkorszak alatt egy zsidó asszonyt bujtatott. A kapcsolat a háború után is fennmaradt, később az asszony közbenjárásával sikerült az osztályidegennek minősített Istvánffy Miklósnénak bejutni az egyetemre. Mivel apja katonatiszt volt az előző rendszerben, az interjúalanyt sok hátrány érte az államszocializmus alatt, többek között nem lehetett cserkész, sem úttörő. Az ötvenes évek végén kezdte az orvosi egyetemet Budapesten. Egyetemi évei alatt egy zsidó családnál lakott. Huszonháromévesen házasodott meg, férje szintén orvos. A diploma megszerzését követően Fertőszentmiklósra költöztek, ahol férje körzeti orvosként dolgozott. Házasságukból négy gyermekük született. Nyugdíjas korában is aktív életet él, megbecsült tagja a helyi nyugdíjas klubnak, és nyári napközis táborok szervezésében is részt vesz. Az interjú Istvánffy Miklósné otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-07-15, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-026 |
|
419-0-5:1/27
|
Sándorné Kádár Kádár Sándorné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.m4a), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.m4a), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Kádár Sándorné 1939-ben született Makón. Szülei három hónapos korában váltak el. Ő édesanyjával és annak új férjével élt. Anyja második házasságából három féltestvére született. Elmondása szeirnt édesapjával nem állt közeli viszonyban. Egész életében Makón élt, a háborút is itt vészelte át a családjával. Kislánykorában látta, ahogy az orosz katonák ássák a lövészárkot, és mivel négyen voltak testvérek, néha egy-egy katonától csokoládét is kaptak. Egy repülőt is látott lezuhanni a házuk közelében, ami nagy lángokkal leégett. Családjából a mostohaapja szolgált katonaként, ő Oroszországban volt a fronton. A háború után édesanyja az internátus konyháján dolgozott, így mindig tudott meleg ételt biztosítani a gyerekeknek. Az interjúalany kétszer ment férjhez, mindkét házassága válással zárult. Két gyermeke, és három unokája van. Második házasságát követőn örökbefogadott egy hároméves kisfiút egy árvaházból. Gumi- majd redőnygyárban dolgozott aktív évei alatt. Zsidókkal kapcsolatban nincs személyes élménye. Először úgy emlékezett, hogy látta, mikor összegyűjtötték és kocsikra tették őket az iskolából, de később ezt úgy módosította, hogy nem a zsidókat látta, hanem a háború után a papokat. Hungarian language, Date of production: 2016-08-30, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-027 |
|
419-0-5:1/28
|
Ilona Kelemen Kelemen Ilona The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Kelemen Ilona a húszas évek derekán látta meg a napvilágot Nágocson. A háború előtt Kaposváron járt elemibe, és polgáriba, a tanítóképzőt pedig Dombóváron, illetve Pápán végezte el. A háború alatt egy német faluban kellett magyart tanítania. Innen amint tudott hazamenekült, majd Pápán telepedett le. Itt menekült pedagógusokkal és gyerekekkel foglalkozott. Egész életében tanított, nyugdíj után is. Sok tanítványával még mindig tartja a kapcsolatot. Huszonötéves volt, amikor férjével összeházasodtak. Eleinte Gecsén, majd Pápán éltek. Két gyermekük született. Férje elvesztését követően egy idősek otthonába költözött. Elmondása szerint, ugyan tudta, hogy a város mely részén laktak zsidók, de ő nem került velük kapcsolatba. Hungarian language, Date of production: 2015-08-18, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-028 |
|
419-0-5:1/29
|
Gyuláné Korcsmáros Korcsmáros Gyuláné The folder contains: personal information sheet, 3 sound files of interview (3 .mp3), consent form, summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 3 audio fájlja (3 .mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Korcsmáros Gyuláné 1922-ben született Pápán. Pápán tanult, a hat elemi osztály elvégzése után dajkának állt, mivel a gyárakba nem vették fel dolgozni. A háború előtt zsidó családoknál is dolgozott, bejárónőként és sábeszgojként is. Az egyik család egy kisfiú felügyeletével bízta meg, akihez elmondása szerint szoros kapcsolat fűzte. A holokauszt azonban sem a kisfiú, sem a családja nem élte túl. Édesanyja szintén bejárónőként dolgozott, édesapja bányász volt. Két testvére volt, egy bátyja és egy húga. Húsz évesen ment férjhez, férje ejtőernyős tisztként teljesített szolgálatot. A század katonái magukkal vihették a feleségeiket is, így K.Gy.-né járt Grazban, Klagenfurtban és több nagyobb városban is a háború alatt, míg férje leszerelhetett és hazatértek. Négy gyerekük született. A háború alatt és után nehezen éltek meg, nehéz volt munkát találni. A szocializmus alatt kitelepítették őket egy külső városrészbe. Amikor férje betegeskedni kezdett, együtt egy idősek otthonába költöztek. Korcsmáros Gyuláné 1922-ben született Pápán. Pápán tanult, a hat elemi osztály elvégzése után dajkának állt, mivel a gyárakba nem vették fel dolgozni. A háború előtt zsidó családoknál is dolgozott, bejárónőként és sábeszgojként is. Az egyik család egy kisfiú felügyeletével bízta meg, akihez elmondása szerint szoros kapcsolat fűzte. A holokauszt azonban sem a kisfiú, sem a családja nem élte túl. Édesanyja szintén bejárónőként dolgozott, édesapja bányász volt. Két testvére volt, egy bátyja és egy húga. Húsz évesen ment férjhez, férje ejtőernyős tisztként teljesített szolgálatot. A század katonái magukkal vihették a feleségeiket is, így K.Gy.-né járt Grazban, Klagenfurtban és több nagyobb városban is a háború alatt, míg férje leszerelhetett és hazatértek. Négy gyerekük született. A háború alatt és után nehezen éltek meg, nehéz volt munkát találni. A szocializmus alatt kitelepítették őket egy külső városrészbe. Amikor férje betegeskedni kezdett, együtt egy idősek otthonába költöztek. Hungarian language, Date of production: 2015-08-18, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-029 |
|
419-0-5:1/30
|
Anonymus interview: Horváth, Istvánné A65 The folder contains: personal information sheet; 2 audio files of interview; consent form, summary Date of production: 2016-07-15, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-030 |
|
419-0-5:1/31
|
Anonymous interview: Szalay, Istvánné A66 The folder contains: personal information sheet; transcription of interview; 3 audio files of interview; consent form; summary Date of production: 2016-08-31, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-031 |
|
419-0-5:1/32
|
Anonymous interview: A 68 The folder contains: personal information sheet; 1 audio file of interview; consent form; summary Date of production: 2016-08-31, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-032 |
|
419-0-5:1/33
|
Istvánné Langó Langó Istvánné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.mp3), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Langó Istvánné 1927-ben született Apátfalván, szülei egyetlen gyermekeként. Édesapja kovácsként dolgozott. A háború alatt szülei a szomszéd lánnyal együtt a galambpadláson bújtatták. Beszámol egy éles emlékéről, amikor is az oroszok bejövetelekor a falu papja felszólította a lakosságot, hogy ne tanúsítsanak ellenállást. A háború idején Szegeden tanult egy zárdában, 1946-ban érettségizett. Az iskola befejezése után állást ajánlottak neki a falu községházán, ám édesapja nem engedte dolgozni, mondván a családnak nem volt szüksége még egy keresőre. Apját a háború vége Magyarországon érte, szerencsésen megszökött két társával és elkerülte a hadifogságot. Az interjúalany 1950-ben hozzáment egy falubéli férfihoz, akit még diákkorából ismert. A férfi a községházán dolgozott írnokként, ám állását még a házasságkötés előtt, 1948-ban elveszítette. Ezután a férj családjának birtokán dolgoztak. Langó Istvánnét a férje sem engedte dolgozni, a falubéli és a környező falvakban tartott kézimunka szakköröket. Az interjú Langó Istvánné lakhelyén, egy idősek otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-08-31, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-033 |
|
419-0-5:1/34
|
Józsefné Ley, 2016 Ley Józsefné, 2016 The folder contains: personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Marika nénivel a kecskeméti idősek otthonában készült interjú, amelyre ő jelentkezett a kórus felhívására. Ley Józsefné 1940-ben született Kiskőrösön, és ott is nőtt fel. A család három gyermeke közül ő a legidősebb. Apja egy sérülés miatt nem lehetett katona, munkaszolgálatra hívták be. Az interjúban beszámol róla, hogy a háború alatt az ő házukban is éltek orosz katonák. Apja a helyi tsz-ben dolgozott fuvarosként. Sok viszontagság után (a család lovait is elvették többek között) végül egy másik tsz-ben szerzett munkát. Anyja alkalmi munkákat vállalt, zsidó családoknál is dolgozott. Az interjúalany tizennégy évesen befejezte iskoláit, és tizenhat évesen férjhez ment. Férje családja sváb származású volt, hazatelepítési kérelemmel költözhettek vissza Magyarországra a háború után. Házasságukból két gyermekük született. Férje halálát követően költözött abba az idősek otthonába, ahol az interjú is készült. Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-034 |
|
419-0-5:1/35
|
Makaró, József The folder contains: personal information sheet; 1 audio files of interview; summary Date of production: 2016-02-26,
|
|
419-0-5:1/36
|
Lászlóné Márk Márk Lászlóné The folder contains: personal information sheet, 2 sound files of interview (2 .wma), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 2 audio fájlja (2 wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Márk Lászlóné 1942-ben látta meg a napvilágot Budapesten. A család azonban Cegléden élt, az interjúalany egy katonai kórházban született, melyet apja katonai hivatása tett lehetővé. Amikor apját Szabadkára helyezték, az egész család odaköltözött. 1945-ben itt született meg az öccse. Édesapja a háború során hadifogságba került, és csak 1945-ben ment haza. A háború után Fertőszentmiklóson élő rokonaikhoz költöztek, ahol apja eredeti mesterségének megfelelően, kovácsként kezdett el dolgozni. Az interjúalany Budapesten és Sopronban végezte el az iskoláit. Férjével tizenhat éves korában ismerkedett meg, és a hatvanas évek során házasodtak össze. Együtt Petőházára költöztek, mindketten itt helyezkedtek el. A háború alatt két-három éves volt, ennek ellenére személyes emlékeiről is beszámol, leginkább a bombázásokat és a bujkálást illetően. Zsidókkal kapcsolatos emlékeket nem említett. Hungarian language, Date of production: 2016-07-15, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-036 |
|
419-0-5:1/37
|
Tivadarné Markovics Markovics Tivadarné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.m4a), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.m4a), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Markovics Tivadarné 1940-ben született Makón. Négy testvére volt, közülük ő volt a második legidősebb. Családjának cipőkereskedése volt, a cipész szakma nagy hagyományokkal rendelkezett a családjukban. A háborúig jómódban éltek, nagy üzletük volt, általában tíz susztertanuló volt náluk. Járták az ország vásárait, és cipőt árultak. A háború után az oroszok elvették édesapja autóját, az üzletet később államosították. Öt éves volt, amikor az oroszok átvonultak Makón, húga ekkor született. Édesapja a háború alatt orosz fogságba került. Mikor hazajött, az apa nem költözött vissza hozzájuk. A háború után M.T.-né egy cipőgyárban tanult hat évig, bátyjával és öccsével együtt. Testvérei közül csak a húga lett szövőnő és nem cipész. Sok emlékéről beszámolt a helyi zsidósággal kapcsolatban. Elmesélte, hogy a makói Eötvös utca tele volt zsidókkal, zsidó utcának is hívták. Kereskedők, tollasok, textilesek, cipészek, hagymakereskedők. A főtéren még nagylány korában is egy zsidó kereskedőnek volt cipő üzlete. Hungarian language, Date of production: 2016-08-30, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-037 |
|
419-0-5:1/38
|
Antalné Mészáros Mészáros Antalné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Az interjúalany az 1930-as évek elején született Makón. Szüleit hathetes korában elveszítette: édesapja meghalt, édesanyja lemondott róla. Őt nagyszülei nevelték fel. Nyolc éves korában dolgozni kezdett, napszámos is volt, és többnyire zsidó háztartásoknál szolgált. Az utcabéli gyerekekkel jártak át a zsidókhoz esténként villanyt gyújtani és mindig kaptak érte libacombot, májat, kalácsot, gyöngysort, megesett, hogy pénzt is. Mindez nagyanyja akarata ellenére történt, aki nem nézte jó szemmel, hogy az unokája zsidó családokhoz jár. Elmondása szerint az egyik család gyerekei testvérként szerették őt, szeretett náluk szolgálni. Amikor elvitték a zsidókat, az interjúalany sietett hozzájuk, hogy el tudjanak búcsúzni. Erre a csendőrök puskatussal hátba ütötték, hogy hagyja abba, különben őt is felrakják a vagonra. A nagyanyja mentette ki a helyzetből. A második világháború kevésbé érintette Makót, itt nem voltak bombázások, hamar megadták a várost. Egyszer-kétszer bombáztak csupán és összecsapás is egyszer volt. M. A.-né féltett korban volt (az oroszok erőszakossága miatt) ezért a nagyapja ruháiban járt. Az interjú során mesélt a Maros-híd felrobbantásáról, és a Makó határában történt összecsapásról, ahol minden magyar katona életét vesztette. Tizennégy éves korában elveszítette nagyapját. A háború után néhány évig férjnél volt, de első házassága válással végződött. Huszonhét éves volt, amikor nagymamája is meghalt. Öt évvel később ismét megházasodott, gyermekük nem született. Hungarian, Hungarian language, Date of production: 2016-08-30, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-038 |
|
419-0-5:1/39
|
Istvánné Morvai Morvai Istvánné The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3), consent form; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Morvai Istvánné 1931-ben látta meg a napvilágot Solton. Szülei gazdasági cselédek voltak. Hét bátyja és egy öccse volt. A család közel lakott a Dunához, ami miatt gyakran voltak kénytelenek szembenézni az árvizek okozta nehézségekkel. A háborúban három nagybátyját veszítette el. Amikor az orosz csapatok átvonultak a településen, ők a nagyszülei udvarában épített bunkerben rejtőztek el. A háború után Budapestre került, ahol egy lámpagyárban dolgozott. Férjét is a fővárosban ismerte meg. Később visszaköltöztek Soltra, ahol férje a helyi tsz-ben dolgozott vezető beosztásban. Később Kecskemétre költöztek, ahol gyerekeik születtek. Elmondása szerint a háború előtt Solton napi kapcsolatban állt a boltot üzemeltető zsidókkal, akik nagyszüleinek is gyakran hiteleztek. Hungarian language, Date of production: 2016-08-18, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-039 |
|
419-0-5:1/40
|
Imréné Nagy Nagy Imréné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Nagy Imréné az 1920-as évek derekán látta meg a napvilágot Csabrendeken. A családja egyéves korában Pápára kötözött, ő ott nőtt fel. A hat elemi elvégzése után cselédként dolgozott, a háború alatt pedig a pápai textilgyárban foglalkoztatták. A második világháborút szintén Pápán vészelte át. Két bátyja volt, akik mindketten a fronton szolgáltak. Súlyos sérüléseket szenvedve ugyan, de testvérei életben maradtak, és hazatértek Pápára. Az interjúalany a negyvenes évek végén elvégzett egy szakmunkás tanfolyamot, és egy közeli tüzépen talált munkát. Az ötvenes évek során férjhez ment, házasságából két gyermeke született. Férje rendőr volt. A pápai zsidóságról kevés szó esik az interjú során. Nagy Imréné beszámol róla, hogy édesanyja gyakran járt vásárolni zsidók által üzemeltetett üzletekbe, de ő általában nem ment vele. A gettósításnak és a halálmeneteknek nem volt szemtanúja. Hungarian language, Date of production: 2015-08-18, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-040 |
|
419-0-5:1/41
|
Lászlóné Nemes Nemes Lászlóné The folder contains: personal information sheet, 2 sound files of interview (.m4a), consent form, summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 2 audio fájlja (.m4a), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Nemes Lászlóné 1928-ban, Sopronban született szülei egyetlen gyermekeként. Édesapja kőműves volt, édesanyja háztartásbeli. Miután az elemi, és a polgári osztályokat elvégezte, édesanyja nem engedte továbbtanulni, így dolgozni kényszerült. Különböző gyárakban talált munkát, édesapja korai halála után pedig már neki kellett eltartania édesanyját is. Édesanyja 1939-ben házmester lett az Új utcai neológ zsinagóga előtti lakóházban. A munkát eredetileg az édesapjának ajánlották, de ő a saját munkája miatt nem tudta elvállalni. Egészen 1944-ig, a gettósításig itt is éltek. A zsidósággal jó viszonyt ápoltak, de személyes kapcsolatuk elmondása szerint nem lett senkivel. 1944-ben huszonnégy óra állt rendelkezésükre, hogy átköltözzenek egy szemben lévő lakásba, mert az már nem tartozott a gettóhoz. Az interjúalany szemtanúja volt a zsidók összegyűjtésének, mielőtt deportálták őket. A háború után korábbi munkahelyére tért vissza. A negyvenes évek végén férjhez ment. Férje családja 1944-ben jött Erdélyből Sopronba. A férfi az orvosi egyetemre járt, amikor összeházasodtak, így továbbra is az interjúalanyra hárult, hogy immáron ne csak édesanyját, de újdonsült férjét is eltartsa. Mikor a férje befejezte az egyetemet, hat évet éltek Sopron mellett egy faluban, ahol a férje körzeti orvos lett, ő pedig az asszisztense. Később visszaköltöztek Sopronba, a gyerekeik már itt születtek. Férje és édesanyja halála óta egyedül él. Hungarian language, Date of production: 2016-11-05, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-041 |
|
419-0-5:1/42
|
Mihály Németh Németh Mihály The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3), consent form A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat
Németh Mihály a harmincas évek derekán született Fertőrákoson. Német az anyanyelve, magyarul tizenkét évesen tanult meg. Aktív évei során a nádfeldolgozásban dolgozott. Háborús, vagy a zsidóságot érintő emlékeiről nem számolt be. Hungarian language, Date of production: 2015, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-042 |
|
419-0-5:1/43
|
Anonymous interview: NN A69 The folder contains: personal information sheet;1 audio file of interview; consent form;summary Date of production: 2016-07-16, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-043 |
|
419-0-5:1/44-0
|
Certain elements in the folder are not available for research for privacy reasons |
|
419-0-5:1/44
|
Jánosné Sárosi Sárosi Jánosné The folder contains: personal information sheet, 4 sound files of interview (.wma), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 4 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Sárosi Jánosné a húszas éve derekán született Nádudvaron. Az érettségi megszerzése után a debreceni tanítóképzőre jelentkezett. Tanulmányait a háború miatt abba kellett hagynia, de 1945-ben ismét iskolapadba ült. A háborút nővére házában vészelték át. Az interjú során több emlékéről is beszámol, amely a zsidókhoz köthető. Elmondása szerint a faluban, ahol nővére lakott, számos zsidó és lengyel menekült keresett menedéket, melynek szemtanúja volt. Szülővárosában több zsidó ismerőse, és barátja volt, szerinte fontos részei voltak a helyi életnek. Miután elvégezte a tanítóképzőt, szinte rögtön munkába állt. Egész életét a hivatásának szentelte. Későbbi férjével, akivel az ötvenes években házasodtak össze, nyári táborokat, és különféle foglakozásokat szerveztek a gyerekeknek. Házasságából egy gyermeke született. Az interjú Sárosi Jánosné otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-02-27, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-044 |
|
419-0-5:1/45-0
|
Certain elements in the folder are not available for research for privacy reasons |
|
419-0-5:1/45
|
Jánosné Simon Simon Jánosné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary, transcript; World War II, narrative biographical interview A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; második világháború, narratív életútinterjú
Simon Jánosné az 1930-as évek első felében született Hódmezővásárhelyen. Vallásos családból származik, egy időben nagybátyja a veszprémi püspöki pozíciót is betöltötte. Az interjúalany nyolc osztályt végzett, az utolsó négy évet egy zárdában töltötte. Miután az orosz csapatok elérték Hódmezővásárhelyt hosszabb-rövidebb időre három orosz katona költözött a házukba. Elmondása szerint nem viselkedtek erőszakosan, a körülményekhez képest jó kapcsolatba kerültek velük. Az interjúalany édesapja Jászberényben volt katona, ő ritkán volt otthon. A zsidósággal kapcsolatban egy, a közelükben lakó zsidó fiút említ meg S.J.-né, akivel egy időben együtt jártak iskolába. A negyvenes évek végén ment férjhez, házasságából négy gyermeke született. Aktív évei során kisebb részben irodai munkát végzett, nagyobb részben pedig óvódai gondozóként dolgozott. Hungarian language, Date of production: 2016-08-31, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-045 |
|
419-0-5:1/46
|
István Süle Süle István The folder contains: personal information sheet, 2 sound files of interview (.wma), consent form, summary; World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 2 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Süle István 1919-ben született Rábakovácsiban, három bátyja és egy öccse van. Jómódú paraszti családban nőtt fel, állattartásból tartották fenn magukat. 1939-ben vonult be Mosonmagyaróvárra hajós kiképzésre, István a parancsnok könyvelője volt. Hamarosan tovább került Veszprémbe két hónapra, majd a légierőhöz Pápára. Egy nyolc hónapos pilótaképzés után a százados segédje lett, és továbbra is könyveléssel foglalkozott. Gépek átvételével, és karbantartásával is foglalkozott. 1945-ben indultak nyugatra a századdal, melynek ő volt a vezetője. Sopronnál lépték át a határt. Egy vezérezredes levelére a magyar pilótákat elkezdték Klagenfurtba gyűjteni, ott magyarok fogadták őket a táborban. Hazatérve kitanulta a lakatos, karosszérialakatos és műlakatos szakmát. Feleségül vette menyasszonyát és Pápára költöztek, ahol mindketten el tudtak helyezkedni. Gyermekük nem született. Az interjú István lakhelyéül szolgáló idősek otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2015-08-17, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-046 |
|
419-0-5:1/47
|
Jenőné Szabó Szabó Jenőné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file1 of interview (.mp3), consent form, summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Az interjúalany 1921-ben látta meg a napvilágot Püspöklellén, szülei harmadik gyermekeként. Édesapjuk fodrász, édesanyjuk szabó volt. Testvéreihez hasonlóan fodrászsegéd lett, és már tizenháromévesen munkába állt. Először Hódmezővásárhelyen majd Makón dolgozott. A háborút is Makón vészelte át, ahol a gettósításnak is szemtanúja volt. Szoros kapcsolatban volt a helyi zsidósággal. Makón zsidó családokkal lakott egy házban, és sabeszgojként is dolgozott nekik. Többnyire ortodox nők haját vágta. Elmondása szerint túlélőkkel a háború után is jó viszonyt ápolt. Két házasságából egy-egy gyermeke született. Az államszocializmusban kisiparoskét nem tudott elhelyezkedni, így szakmája gyakorlása helyett könnyűipari gyárakban dolgozott. Az interjú egy idősek otthonában, az interjúalany szobájában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-08-30, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-047 |
|
419-0-5:1/48
|
Sándorné Szántai Szántai Sándorné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary; World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Szántai Sándorné 1933-ban született, egy Makóhoz közeli tanyán, paraszti családban. Testvérével már gyerekkoruktól kezdve segítettek a szülőknek a kétkezi munkában, nem egyszer tíz-tizenkét órában kellett dolgozniuk. Elmondása szerint nehéz körülmények között éltek, az elemi osztályok után nem volt lehetősége továbbtanulni. Édesapja 1944 őszén orosz hadifogságba került, ahonnan három évvel később tért haza. A férfit fizikailag és szellemileg is nagyon megviselték a történtek, néhány évvel a hazatérése után elhunyt. A gazdálkodó család a háború után az ötvenes évek diktatúráját is megszenvedte. Kötelezték őket a TSZ tagságra, apját, aki először ellenkezet egy esetben össze is verték. Az interjúalany az ötvenes évek derekán megházasodott, férje szintén korábbi gazdálkodó családból származott. Két gyermekük született az ötvenes, és a hatvanas évek során. A zsidóságra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tanyavilágban nem éltek zsidók, és nincs személyes élménye a meghurcoltatásukról. Az interjú egy idősek otthonában készült, ahová Szántai Sándorné férje halála után költözött. Hungarian language, Date of production: 2016-08-31, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-048 |
|
419-0-5:1/49
|
Ferencné Szél Szél Ferencné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.mp3), consent form, summary; World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.mp3), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Szél Ferencné 1934-ben született Kecskeméten. Családja a közeli tanyavilágban élt, édesapja egy nagybirtok gazdasági igazgatásával foglalkozott. Az interjúalany a tanulmányait a háború előtt kezdte elemi iskolásként, majd 1945 után egy kecskeméti leánygimnáziumban érettségizett. A második világháború alatt orosz katonák beköltöztek a házukba, családjával pedig egy rövid időre otthonuk elhagyására kényszerültek. Bátyja, aki szolgálatot teljesített, hadifogságba került, és csak három évvel később tért haza a Szovjetunióból. Az ötvenes évek során ment hozzá Szél Ferenchez, a házasságból egy gyermekük született. Aktív évei során az élelmiszerkereskedelemben dolgozott. Az interjú egy idősek otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-08-17, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-049 |
|
419-0-5:1/50
|
Jánosné Szijjártó Szijjártó Jánosné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.m4a), consent form, summary; World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.m4a), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Szijjártó Jánosné Kassán született 1918-ban. Apját nem ismerte, édesanyja rögtön a születése után újból megházasodott, így annak új férje nevelte fel. Egy öccse született, aki féltestvére. A család Miskolcon élt, de Sz.J.-né a gimnázium megkezdéséig magántanuló volt. Az érettségi után a tanítóképzőt végezte el, szintén Miskolcon. A háborút nevelőapja nővérénél vészelték át, aki egy kis faluban lakott, Barkán. Nagyon sok időt töltöttek el a pincében, de mindenki megúszta a bombázásokat, és az oroszok bejövetelét. Öccsét elvitték a németek katonának, azonban hamarosan megszökött és hazajött. A háború után Ózdon tanított tíz évig, majd műszaki rajzoló lett és a szakvizsgája után tér-képszerkesztőként dolgozott további tíz évet Budapesten. 1965-től nyugdíjazásáig egy nevelőotthonban dolgozott tanítóként. Eután még két évig dolgozott egy könyvtárban, majd egy iskolában a pszichológus segédjeként, aki a legjobb barátnője volt. 1945-ben ment férjhez, egy lánya született. Hungarian language, Date of production: 2016-11-04, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-050 |
|
419-0-5:1/51
|
Anonymous interview: Manci néni A 63, 2016 The folder contains: personal information sheet; 2 audio files of interview; consent form; summary Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-051 |
|
419-0-5:1/52
|
Dénesné Takács Takács Dénesné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.m4a), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.m4a), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Takács Dénesné 1923-ban látta meg a napvilágot Budapesten, polgári családban. Családjával Újpesten laktak, majd a Belvárosba költöztek. Az elemi osztályokat sikeresen elvégezte. A harmincas évek során édesapja kapcsolatait felhasználva el tudta érni, hogy az interjúalanyt a váci utcai, angolkisasszonyok által fenntartott leánygimnáziumba írassák. Egy év után iskolát váltott, és a Mária Terézia Leánygimnáziumban folytatta tanulmányait. Édesapját tizenkét éves korában elvesztette. Az érettségit követően egy női szociális képzést végzett el, szintén egy apácarend által üzemeltetett intézményben. Miután elvégezte, Budapesten, és vidéki városokban dolgozott szociális szakelőadóként. 1944-től egy budapesti papírgyárban volt titkárnő. Budapest ostromát családjával a belvárosi ház légópincéjében vészelte át. A háború után néhány évvel házasságot kötött Takács Dénessel. Férjével Izsákra költöztek, ahol a mezőgazdaságban kezdtek dolgozni. Házasságából hat gyermeke született. A hatvanas évek során elvégzett egy mérlegképes könyvelői tanfolyamot, nyugdíjazásáig ebben a szakmában dolgozott. Az interjúalanynak voltak zsidó ismerősei a háború előtt, több zsidó származású iskolatársát is megemlítette. Továbbá elmondása szerint a háború utolsó hónapjaiban, az óvóhelyen is voltak zsidók, akik a pincében bujkálva menekültek meg a gettósítás elől. Hungarian language, Date of production: 2015-05-28, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-052 |
|
419-0-5:1/53
|
Pálné Telbisz Telbisz Pálné The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary; World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Telbisz Pálné 1939-ben született Makón, paraszti családban. Szülei Mezőhegyesen dolgoztak, sok időt töltöttek egymástól távol. A második világháború során apja katonaként szolgált a fronton, ő pedig anyjával, és a környékbeli ismerősökkel egy szomszédos ház bunkerében élte túl a háborút. Sokan gyűltek itt össze, csak ritkán hagyták el a bunkert, például mikor édesanyja hazasietett főzni. A háború után kezdett iskolába járni, nyolc osztályt végzett, majd a helyi TSZ-ben kezdett dolgozni. Húszas évei elején megházasodott, és férjével egy tanyára költöztek. Egy gyermekük született. A zsidóság üldöztetésével kapcsolatban nem számolt be személyes emlékekről. Az interjú T.P.-né lakhelyén, egy idősek otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-08-30, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-053 |
|
419-0-5:1/54
|
Antalné Varga Varga Antalné The folder contains: personal information sheet, 2 sound files of interview (.m4a), consent form, summary; World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 2 audio fájlja (.m4a), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Varga Antalné a húszas évek végén született, Óföldeákon, és a közeli tanyavilágban nőtt fel, öt lánytestvérével együtt. Családjának tíz hold földje volt, emellett állatokat is tartottak. Elmondása szerint már fiatalkoruk óta természetes volt, hogy részt vesznek a családi gazdaságban. A háború kapcsán nem mesélt személyes emlékeket, beszámolója szerint a tanyasi világba nem jutott el a háború híre, és a katonák sem. A zsidók meghurcoltatásáról sincsenek emlékei. A Rákosi-rendszerben a család kuláklistára került, és a földjeiket államosították. Ő továbbra is a földeken dolgozott. A negyvenes évek végén férjhez ment Varga Antalhoz, akitől három gyermeke született. Hungarian language, Date of production: 2016-08-31, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-054 |
|
419-0-5:1/55
|
László Zsenák Zsenák László The folder contains: personal information sheet, 1 sound file of interview (.wma), consent form, summary, transcript; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 1 audio fájlja (.wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Zsenák László 1928-ban született Újmalomsokon, de Pápán nőtt fel. Hatan voltak testvérek, édesapja cseléd volt, édesanyja pedig a háztartást vezette. László, miután nyolc osztályt elvégzett, kitanulta az asztalos szakmát. 1945 januárjában leventeként Sárvárról vitték egy fiatalokból álló csoport tagjaként Németországba. Nagyobb német városokba kerültek, ahol többek között hadiút építés, és romeltakarítás volt a feladatuk. Később egy repülőgépjavító műhelybe került, majd több társával együtt betegség miatt kórházba szállították. Amikor a szövetséges csapatok elfoglalták a települést, Lászlót, és társait hadifogolyként magukkal vitték Franciaországba. 1946-ban egy párizsi gyűjtőtáborból került haza Pápára. Ekkor már a leventetársai hónapok óta otthon voltak, szüleit nagy meglepetés érte, amikor László is megjelent. Pápán ismét asztalosként kezdett dolgozni. Az ötvenes évek elején megházasodott, két gyermeke született. Feleségét fiatalon elveszítette, ezután hosszú ideig egyedül élt. Később megismerkedett egy szintén özvegy asszonnyal, akivel egy háztartásba költöztek. Az alany egy idősek otthonában él, az interjú is ott készült vele. Hungarian language, Date of production: 2015-08-17, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-055 |
|
419-0-5:1/56
|
Jánosné Ivanics Ivanics Jánosné The folder contains: personal information sheet, 2 sound files of interview (2 .wma), consent form, summary; Holocaust, World War II, narrative biographical interview, eyewitness A mappa tartalma: személyi adatlap, interjú 2 audio fájlja (2 .wma), hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, második világháború, narratív életútinterjú, szemtanú
Dr. Ivanics Jánosné Mezőtúron született az 1920-as évek végén. Egy húga volt, gyerekkorát Szegeden töltötte. Édesapja vasutas volt, édesanyja pedig a háztartást vezette. 1944 nyarát Röszkén töltötték, októberben pedig egy menekültvonattal előbb Kecskemétre, majd Budapestre kerültek. Egyik nagynénjéhez költöztek, aki a Thököly úton lakott, itt élték át a főváros ostromát is. Elmondása szerint decembertől márciusig kenyérhez sem jutottak, kukoricadarán, és lóhúson éltek a légópincében. Márciusban a család visszatért Szegedre. I.J.-né folytatta tanulmányait, érettségit szerzett, majd biológia-földrajz-rajz szakos tanári diplomát. Egész életét a hivatásának szentelte, két év kivételével nyugdíjazásáig Szegeden tanított. Férjével az ötvenes évek elején házasodtak össze. Az interjú végén a szegedi és a pesti zsidóság is szóba kerül. I.J.-né elmondása szerint egy zsidó származású lány osztálytársa volt, róla tudja, hogy Auschwitzban halt meg. Illetve mikor már gyerekei voltak, az első emeleten lakó idős zsidó házaspárhoz vitte le néha a gyerekeket, ha nem tudott rájuk vigyázni. Továbbá elmesélt egy történetet, amikor a nyolcadik kerületben tojásért állt sorba, de a váratlanul megjelenő nyilasok majdnem az összes tojást elvitték, így a civileknek fejenként csak két darab jutott. Elmeséli, hogy gyakran járt-kelt Pesten, látta a gettót is, de más történetet nem osztott meg. Az interjú egy idősek otthonában készült. Hungarian language, Date of production: 2016-11-04, Digital version available | HU OSA 419-0-5_001-056 |