The folder contains: 3 sound files of interview (3 .mp3 and 3 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, hiding, child's separation from parents
A mappa tartalma: interjú 3 audio fájlja (3 .mp3 és 3 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, bujkálás, gyermekként szülőktől elszakadás
Iván felvidéki zsidók gyermeke, a negyvenes évek elején született Lubeniken, Szlovákiában. Szülőhelye a Felvidéknek egy olyan része, amelyet 1938-ban nem csatoltak vissza Magyarországhoz, így nekik már Iván 8 hónapos korától bujkálniuk kellett. Születésekor az anyai nagyszülők házában éltek, édesapja szülei már korán meghaltak. Apja fogtechnikus volt, akinek Besztercebányán, később Lubenikben volt rendelője. 1941-ben a zsidótörvények kihirdetése után árjásították a rendelőt, és az apa elment alkalmazottnak egy másik rendelőbe Rőcére. Innen vitték el az apát Nováky-ba kényszermunkára, ahonnan hamarosan visszajött.
1942 márciusában kapták a hírt, hogy deportálások készülnek. Iván édesapja szerencsére már fel volt készülve az esetleges bujkálásra, és a család nem sokára már egy közelben élő paraszt három négyzetméteres pincéjében rejtőzött el. Amikor az interjúalany édesanyja megtudta, hogy otthon hagyott családját deportálták, elapadt a teje – Iván nagyon rossz állapotba került az éhezéstől és a bezártságtól. A helyi lelkész, akivel a család jó kapcsolatot ápolt elvitte valahová egy dajkához, de nem árulta el, hogy hová – mondván, amit az ember nem tud, azt nem lehet belőle egy vallatásnál kiszedni. A lelkész a háború után nem sokkal egy balesetben meghalt, így máig nem tudni, ki volt az, aki Ivánt feltáplálta. Iván pár hónapig volt először ezen az ismeretlen helyen, majd visszavitték a szülőkhöz. 1942 elején megtudták, hogy leálltak a transzportok, ezért visszamentek Lubenikre, ahonnan hamarosan ismét visszautaztak bújtatójukhoz, végül itt szabadultak fel. A háború után Lubeniken rajtuk kívül lényegében nem maradt zsidó.
Szülei az orvosi egyetemre küldték volna, ide azonban nem vették fel Ivánt. Helyette a tanárszakot, és a pszichológiát végezte el. Pszichológusként sokat foglalkozott holokauszt túlélőkkel, és számos tudományos jellegű interjút is készített velük. A zsidóság is fontos szerepet játszik az életében, a szlovákiai zsidó közösségek, és hitközségek életében aktív szerepet vállal. Kétszer nősült meg, egy gyermeke született, első házasságából.