Józsefné Kotroczó

Call Number
419-0-1:1/170

General information

Call No.:
419-0-1:1/170
Part of series
HU OSA 419-0-1 Júlia Vajda Interview Collection on Totalitarianism and the Holocaust: Interviews with Holocaust Survivors and Background Material
Located at
Digital container #1 / No. 170
Digital ver. identifier
HU OSA 419-0-1_001-170
Original Title
Kotroczó Józsefné
Date
2006
Level
Folder
Primary Type
Audio
Language
Hungarian

Content

Contents Summary
The folder contains: 3 sound files of interview (3 .mp3 and 3 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, camp
A mappa tartalma: interjú 3 audio fájlja (3 .mp3 és 3 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, láger
Kotroczó Józsefné a harmincas évek végén született Hódmezővásárhelyen. Édesapja szobafestő- és mázoló, édesanyja pedig háztartásbeli volt, ő otthon varrással keresett némi plusz pénzt.
Az interjúalany öccse, 1940-ben született, a háborúban mindvégig együtt tudtak maradni édesanyjukkal, mindhárman túlélték a deportálást. Édesapját munkaszolgálatra vitték, a háromtagú családot pedig 1944. júniusában költöztették a csendőrök a hódmezővásárhelyi zsinagógába, majd egy hét múlva a szegedi téglagyárba vitték őket. Két hét elteltével bevagonírozták őket: az édesanyát, K.J.-nét, testvérét és a nagymamájukat. Theresienstadtba kerültek, és innen a nyáron mezőgazdasági, aratási munkára küldték őket Magdeburg mellé. Ősszel visszakerültek Theresienstadtba, és onnan Bergen-Belsenbe szállították a családot. A hideg télben kevés ruhájuk volt, ami nagy kínokat okozott számukra az appelek során, mivel sokszor délig is egy helyben kellett állniuk. Amikor a nagymama megbetegedett, elvitték a kórházbarakkba, és mint utólag kiderült, ekkor látták utoljára. Tavasszal újra bevagonírozták őket, majd a vonat egyszer csak megállt, a németek eltűntek, és az orosz katonák felszabadították őket.
Hazafelé Prágán keresztül jöttek, Budapesten várta őket a pályaudvaron édesapja unokatestvére. 1945. augusztus közepére értek Hódmezővásárhelyre, az apát már otthon találták, de gyakorlatilag semmijük nem volt, ezért átszöktek a határon Romániába. Aradra mentek a jó körülmények között élő, apai nagynénihez, ám hamarosan ismét visszaköltöztek Hódmezővásárhelyre.
Érettségi után K.J.-né Debrecenbe jelentkezett egyetemre, de édesapja nem engedte el. Ezután férjhez ment, és szült egy fiút, ám házassága nem tartott sokáig. Először otthoni varrásból kereste a kenyerét a gyereknevelés mellett, majd elment pultosnak egy presszóba, később pedig könyvelőként dolgozott. Fiától két unokája született, jelenleg amatőr festő élettársával él már több, mint húsz éve, és aktívan őrzi a családja zsidó hagyományait.

Context

Associated Names
Neumann, Eszter (Interviewer)

Subject / Coverage

Collection Specific Tags
deportálás, deportation, gettó, ghetto, Holocaust, Holocaust survivor, Holokauszt, holokauszt túlélő, Jew, narratív életútinterjú, narrative biographical interview, persecution, persecution of Jews, sárga csillag, Shoa, testimony, üldöztetés, yellow star, zsidó, zsidóüldözés