The folder contains: 3 sound files of interview (3 .mp3 and 3 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, camp
A mappa tartalma: interjú 3 audio fájlja (3 .mp3 és 3 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; narratív interjú, zsidó, holokauszt, gettó, láger,
Rózsa az 1910-es évek végén született a Vajdaság északi részén. Édesapját korán elvesztette, az első világháborúban halt meg. Nehéz körülmények között éltek édesanyjával és húgával. Iskoláit Szabadkán végezte. Emlékei szerint gond nélkül éltek együtt a szerbek, a magyarok, és a zsidók. Érettségi után nagyanyjához került egy közeli faluba, ahol egy évet töltött, majd hazaköltözött, és a harmincas években férjhez ment. 1942-ben férjét munkaszolgálatra vitték Kunszentmiklósra.
1944-ben következett a gettósítás időszaka, két családot költöztettek hozzájuk. Az első zsidótörvény következtében anyósa iparengedélyét is elvették, nagyon nehezen éltek. Öt-hat hétig éltek gettóban, majd június elején a közeli gyümölcscsomagolóba költöztették őket, ahol mindenkit átvizsgáltak, elvették az értékeiket, másnap este pedig bevagonírozták őket. A szegedi téglagyárba kerültek, ahol egy hetet töltöttek, majd egyenesen Auschwitzba deportálták őket.
Birkenauban egy félig kész lágerbe kerültek. Szlovák és lengyel zsidók felügyeltek rájuk. Létszámtöbblet miatt átvitték őket a szelektáltak helyére, ahol biztos halál várt rájuk, ezért Rózsa és egy ismerős lány átszöktek egy másik barakkba, ahol viszontlátta anyját és húgát. A szerencsének köszönhetően mindannyian az erősebbek közé kerültek a szelekció során, így együtt kerültek Allendorfba. Nagyjából ezren voltak, egy hétig táplálták őket, hogy bírják a munkát. Ezután a gránátgyárban dolgoztak. Ott derült ki, hogy húga hét hónapos terhes. Ezt egy felügyelőnő észrevette, s másnap átvitték egy másik lágerbe. Március végén kis falvakba terelték őket, csűrökben éjszakáztak. Magyar munkásoknak adták ki magukat, így szereztek élelmet. Egy éjjel megszökött rabtársaival, és egy temetőben bújtak el. Ekkor már hallották a bombázást maguk mögött, és később kiderült, hogy már délelőtt felszabadították őket az amerikaiak. Találkoztak egy rabbival, aki névsorokat hozott Bergen-Belsenből, ezen megtalálták halottnak hitt húgát.
Prágáig busszal mentek, ott nyolc napra egy üdülőben szállásolták el a túlélőket, és minden ellátást megkaptak, amire szükségük volt. Egy jugoszláv transzporttal tért haza. Édesanyja és húga egészen hazáig mentek, ő azonban leszállt Rákospalotán, hogy láthassa férjét. A helyi hitközségben tudta meg, hogy férje életben van, és már előtte hazatért, így Rózsa is elindult otthonuk felé.
A háború után férje húsboltot nyitott, de röviddel ezután minden kereskedőt letartóztattak, koholt vádak alapján. Miután felmentették, egy szállító vállalkozásnál helyezkedett el, Rózsa pedig tanácsvégrehajtó bizottsági tag volt. 1949-ben fiuk született, és együtt Budapestre költöztek. Később két unokája született. Jelenleg egyedül él, fia fogorvosként dolgozik.