The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, forced labour, camp
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, munkaszolgálat, láger
Kovács Tibor az 1920-as évek közepén született Hajdúnánáson egy ortodox zsidó családban. Tanulmányait zsidó iskolában végezte, a tanítás itt majdnem egész napos volt, a felsőbb osztályokban jesivába is járt. A harmincas évek végén, miután a mészáros foglalkozású apa és a faluban élő többi, nagyrészt a tágabb rokonsághoz tartozó zsidó kereskedő és iparos csak korlátozva, végül egyáltalán nem űzhette mesterségét, Tibor csak szakmunkásként tanulhatott tovább, hamarosan pedig egy szabóhoz adták inasnak. Három évi inaskodás után mestervizsgát tett Debrecenben, majd visszament mesteréhez segédnek.
1944-ben Debrecenből került munkaszolgálatosként Szolnokra, ahonnan többek között Ceglédre, és Győrbe vitték, majd a tél folyamán Sopronból Siegendorfba kényszerítették, itt tankcsapdákat kellett ásnia. Itt szabadult fel 1945-ben. A munkaszolgálatot az átlaghoz képest jobb egészségügyi állapotban élte túl, ez részben parancsnokának köszönhető, aki többé-kevésbé állandó élelmezést biztosított a századnak.
Családjáról semmit sem tudott egészen 1945 tavaszáig, amikor sikerült szülőfalujába hazatérnie. Húga életben maradásáról és a többiek haláláról akkor értesült, amikor felutazott a fővárosba, hogy jelentkezzen a DEGOB-nál (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság). Budapesten látta viszont húgát és együtt mentek vissza Hajdúnánásra, ismét elkezdett szabóként dolgozni. A faluban nagyjából hetven zsidó család élt, és mindössze hét-nyolc személy élte túl a soát. Az interjúalany a háború után is aktívan élte vallási életét, ekkor már a zsidóság neológ irányzata felé orientálódott.
A későbbiekben katonai pályára lépett, pályája gyorsan ívelt felfelé, és sikeresnek volt mondható, nyugdíjazása előtt a Katonai Akadémia tanszékvezetője lett. Tibor az ötvenes évek során nősült meg, felesége szintén holokauszt túlélő. Egy gyermekük, és két unokájuk született.