The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, forced labour
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, munkaszolgálat
Ferencné a húszas évek Budapestjén született. Neológ zsidó családban nőtt fel; édesanyjával, nagymamájával és nagynénjével éltek együtt. A Kőbányai Zsidó Iskolába járt, majd zsidó gimnáziumban tanult tovább, és 1940-ben érettségizett. 1934-ben költöztek a hetedik kerületbe, ahol jelenleg is él. Édesanyja 1944-ig magánóvodát működtetett a lakásukban, ő is ezt a hivatást folytatta egy tanfolyam elvégzése után.
1944-ben, a németek bejövetelekor el kellett hagyniuk a lakásukat, így a közel élő rokonokhoz költöztek. Onnan előbb a férfiakat vitték munkaszolgálatra, majd a nőket – köztük Ferencnével – a mai Ferihegyi repülőtér területére, ahol egy éjszakát töltöttek, hangárokban. Reggel magyar katonák kíséretében Pestszentlőrincre kellett menniük, azt mondták nekik, hogy szalaggyárban fognak majd dolgozni. Innen Vecsésre vitték őket, tankcsapdákat ásni. Magánházaknál, padlásokon, és ólakban laktak. Ferencnének itt nem kellett dolgoznia, mert az úton a rossz állapotú bakancs úgy kitörte a sarkát, hogy nehezen tudott benne mozogni. November 2-án Vecsést kiürítették. Pest felé indultak, abban a reményben, hogy ezzel befejeződik az útjuk. A menetből az interjúalany felkéredzkedett egy szekérre, majd villamosra szállt, ahol egy katonafiú megszólította és elkísérte a házba, ahol rokonaival lakott, de a családját már nem találta ott. Megtudta, hogy a Jókai utcába mentek, és elindult megkeresni őket. Miután megtalálta a többieket, november közepén nyilasok törtek rájuk, akik felsorakoztatták, és egy téglagyárba vitték őket, ahol csak egy éjszakát töltöttek, mert másnap a menlevelek ellenőrzését követően védett házba kerültek.
Ferencné ekkor már el volt jegyezve volt, de vőlegényét már korábban munkaszolgálatra vezényelték, így nagyából egy éve nem látták egymást. A védett házban télen, Hanuka ünnepekor váratlanul felbukkant Ferenc, akit századparancsnoka Pestre küldött. Jegyesét ezután ismét munkaszolgálatra vezényelték, ahonnan Mauthausenbe került. Itt szabadult fel 1945 tavaszán. Ferenccel csak 1945 augusztusában találkoztak legközelebb.
Az ostrom ideje alatt több esetben is lövést kapott a házuk, így egy földszinti helyiségbe kellett leköltözniük, ahol a nyilasok folyamatos zaklatásának voltak kitéve. Január közepén visszaindultak korábbi, hetedik kerületi lakásukba, ahol ekkor egy idegen család lakott. Sikeresen vissza tudtak költözni, és itt éltek 1948-ig, közben az óvódát is újranyitották. Ferenccel 1945 szeptemberében házasodtak össze, és két gyermekük született az évtized végén. 1952-ben megszüntették az óvodát, ami a létfenntartásukat biztosította. Férje nehezen, de talált munkát: könyvelőként helyezkedett el. Ferencné közben idegen nyelvekből korrepetált diákokat.
Több unokájuk született, az egész család Budapesten él. Férje a nyolcvanas éveben elhunyt, azóta egyedül él.