Anonymous interview: Aranka Gutlon A13

Call Number
419-0-1:1/12

General information

Call No.:
419-0-1:1/12
Part of series
HU OSA 419-0-1 Júlia Vajda Interview Collection on Totalitarianism and the Holocaust: Interviews with Holocaust Survivors and Background Material
Located at
Digital container #1 / No. 12
Digital ver. identifier
HU OSA 419-0-1_001-012
Original Title
Anonim interjú: Gutlon Aranka A13
Date
2006
Level
Item
Primary Type
Audio
Language
Hungarian

Content

Contents Summary
The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, camp
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, info; holokauszt, narratív interjú, zsidó, gettó, láger,
Az interjúalany Hajdúsámsonon született egy neológ zsidó házaspár harmadik gyermekeként. Édesapja mészáros volt, állattartással, vágással, fogllakozott, és egy hentesüzletet üzemeltetett. Édesanyja szintén az üzletben dolgozott, illetve a háztartást vezette. A háború előtt még két testvére született. Ő maga is sokat segített szüleinek a háztartás vezetésében, és fiatalabb testvérei nevelésében.
Nagyon fontosnak tartotta a tanulást, így első nagy megpróbáltatása az volt, amikor abba kellett hagyni az iskolát. 15 éves korában rendeletileg munkát kellett vállalnia: elment szabósági-segédnek, ahol gyakorlati, és általános ismereti képzést is kapott. Nem szerette a segédként végzendő feladatait, azonban munkáját nem hagyhatta ott, hiszen családját anyagilag is támogatnia kellet az egyre ínségesebb időkben.
1944 májusában elkezdődött a gettósítás: a hajdúsámsoni gettóba került az egész család. Június elején a gettót kiürítették, és mindenkit Derbecenbe szállítottak. Néhány ott töltött nap után bevagonírozták őket, és Kassán keresztül elindult a vonat Auschwitz felé. Kassát azokban a napokban bombázták, ezért a transzport nem tudott továbbhaladni, így visszafordították Budapestre. Néhány nap után elindult a vonat a deportáltakkal, immáron Strasshof felé, azonban a láger helyett egy osztrák majorságba kerültek, ahol mezőgazdasági munkákat végeztettek velük. 1945 márciusában a németek ismételten bevagonírozták a majorságban dolgozó személyeket és Kremsbe majd később Strasshofba deportálták őket.Néhány nap múlva pedig Theresienstadtba szállították a családot, a felszabadulás is itt érte őket, május 8.-án.
Az édesapa úgy határozott, hogy az öt gyerekkel nem indul neki a hosszú útnak hazafelé, így egészen június végéig a lágerben maradtak, ekkor Pozsonyba szállították a táborban maradtakat. Pozsonyból vonatokkal, gyalogosan hetek alatt értek Budapestre, majd innen kerültek Hajdúsámsonra. Az interjúalany és családja, azon ritka túlélők közé tartoztak, akiknek sikerült elküldeniük a házukat elfoglaló új lakokat, és visszaköltözni oda.
Az újrakezdés éveiben, magánúton, érettségit tett. Egyetemi tanulmányit már Budapesten végezte: az ötvenes években vegyészmérnöki, és általános közgazdasági diplomát szerzett. Szakmai sikereinek, és nyelvtudásának köszönhetően a hetvenes években két évet az Egyesült Államokban töltött, ahol tanult és előadott. Az amerikai utat megelőző, és az azt követő években egyetemi tanárként dolgozott.
Az 1950-es évek elején férjhez ment, azóta is boldog házasságban élnek, egy lányuk született, két unokájuk van. Tágabb családjából egy-két nagynénin és nagybácsin kívül mindenki odaveszett. Testvérei közül a legidősebb néhány évvel ezelőtt hunyt el, másik nővére Budapesten lakik, a fiatalabbak pedig az Egyesült Államokba emigráltak, és máig ott élnek.

Context

Associated Names
Molnár, Szilvia (Interviewer)

Subject / Coverage

Collection Specific Tags
deportálás, deportation, forced labor, gettó, ghetto, Holocaust, Holocaust survivor, Holokauszt, Jew, munkaszolgálat, narratív életútinterjú, narrative biographical interview, persecution, persecution of Jews, sárga csillag, Shoa, testimony, üldöztetés, yellow star, zsidó, zsidóüldözés