Tiborné Somos

Call Number
419-0-1:1/245

General information

Call No.:
419-0-1:1/245
Part of series
HU OSA 419-0-1 Júlia Vajda Interview Collection on Totalitarianism and the Holocaust: Interviews with Holocaust Survivors and Background Material
Located at
Digital container #1 / No. 245
Digital ver. identifier
HU OSA 419-0-1_001-245
Original Title
Somos Tiborné
Date
2005
Level
Folder
Primary Type
Audio
Language
Hungarian

Content

Contents Summary
The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, death march, camp
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, halálmenet, láger
Somos Tiborné az 1920-as évek első felében született Győrben, de egy közeli kis faluban nőtt fel. Egy testvére volt, akivel rendszeresen besegítettek a szülőknek, akiknek a Szigetközben volt gazdaságuk.
Az interjúalanyt Budapestről deportálták, ahova 1944 januárjában költözött fel. Ekkor volt a születésnapja, és azt kérte a szüleitől, hogy hadd látogassa meg a munkaszolgálatos udvarlóját a fővárosban. Az eredetileg csak pár hétre tervezett látogatás eltartott egészen márciusig, S.T.-né a németek bevonulását testközelből figyelte végig az Andrássy úton. 1944. március 20-án az édesapja táviratban üzente meg neki, hogy amint csak tud, jöjjön haza. Az egyik unokatestvérével együtt indult volna másnap a Keleti pályaudvarról, ott azonban a bejáratnál csendőrök igazoltatták. Mivel ekkor kiderült, hogy zsidó származású, a csendőrök azonnal a Mosonyi utcában található toloncházba hurcolták, ahol szörnyű körülmények között kellett elöltenie néhány napot. Innen Kistarcsára szállították őket, ahonnan még küldhetett leveleket a szüleinek, és ők is írhattak neki. Áprilisig tartották itt fogva, ekkor ugyanis bevagonírozták a foglyokat és a Keleti pályaudvarról Auschwitzba deportálták őket.
Az első napokban a Birkenauba vezető vasút építkezésén dolgoztatták, majd bekerült a “kanadások” közé. (Az auschwitzi Kanada-kommandó a deportáltak ruháinak, és értékeinek szortírozását végezte, melyeket ezután a hatóságok a német civil lakosság között osztottak szét. – A levéltáros megjegyzése). Itt közel egy hónapig dolgozott, majd máshova helyezték, és varrónőként dolgoztatták. 1945 elején Ravensbrückbe szállították, majd mikor közeledett a front, halálmenetben hajtották őket egy másik láger felé. Egy reggel, amikor egy helyi gazda pajtájában aludtak, arra ébredtek, hogy a németek eltűntek, és szovjet katonák jelentek meg a tanyán. Az interjúalany egyénileg jutott haza Prágán, majd Pozsonyon keresztül Magyarországra. Amikor szülőfalujába ért, szembesülnie kellett vele, hogy senki sem várja otthon. Mint utólag kiderült, szüleit Auschwitz gázkamráiban gyilkolták meg, testvére pedig munkaszolgálat közben vesztette életét. A faluból elhurcolt zsidók közül egyedül S.T-né tért vissza.
A háború után eredeti szakmájában helyzekedett el, varrónőként dolgozott különböző üzemekben. Az ötvenes évek eleje óta férjnél van, házasságából két gyermeke született.

Context

Associated Names
Kirkósa, Ádám (Interviewer)
Barna, Ilona (Typist)

Subject / Coverage

Collection Specific Tags
death march, deportálás, deportation, halálmenet, Holocaust, Holocaust survivor, Holokauszt, holokauszt túlélő, Jew, narratív életútinterjú, narrative biographical interview, persecution, persecution of Jews, sárga csillag, Shoa, testimony, üldöztetés, yellow star, zsidó, zsidóüldözés