Istvánné Galambos

Call Number
419-0-1:1/113

General information

Call No.:
419-0-1:1/113
Part of series
HU OSA 419-0-1 Júlia Vajda Interview Collection on Totalitarianism and the Holocaust: Interviews with Holocaust Survivors and Background Material
Located at
Digital container #1 / No. 113
Digital ver. identifier
HU OSA 419-0-1_001-113
Original Title
Galambos Istvánné
Date
2006
Level
Folder
Primary Type
Audio
Language
Hungarian

Content

Contents Summary
The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, camp
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, láger
Istvánné 1924-ben született Sátoraljaújhelyen. Édesapja egy külföldi cég területi képviselőjeként dolgozott, sokat utazott, járta a környéket, édesanyja otthon volt a gyerekekkel. Hárman voltak testvérek, egy nem sokkal idősebb nővére és egy késői húga volt. Kétéves korában átköltöztek Nyíregyházára. A vallás előírásai szerint éltek. Iskoláit Nyíregyházán járta, a négy gimnázium után nem tanult tovább, mert a zsidótörvények miatt nem tudott bekerülni a kereskedelmi iskolába. Elvégzett egy háztartási ismereteket nyújtó iskolát, ahol kitanulta a fehérnemű varrást.
1944-ben először betelepítettek a házukba egy katonatisztet, majd hamarosan be kellett költözniük a gettóba. Innen kerültek Nyirjespusztára, ahol bevagonírozták őket. A vagonba már semmit nem vittek magukkal. Ötven-hatvan ember zsúfolódott a vagonban, több mint egy napig mentek étlen-szomjan. Auschwitzban a kiszállás után különválasztották a férfiakat és a nőket. Istvánné csak idősebb testvérével tudott együtt maradni: húgát és édesanyját a gázba küldték. Édesapjukkal egyszer találkoztak még a táborban, aki egy zsebkendőt és egy fogkrémet adott nekik. Munkára osztották be őket egy gyárba, ahol tankláncot kellett forrasztaniuk. Itt szabadultak fel május 4-én. Két hétig még ott maradtak, próbáltak ennivalót, ruhát szerezni maguknak. Aztán a Nyíregyháziak együtt elindultak gyalog, majd Brünnben felvette őket egy teherautó, Pozsonytól Pestig vagonban utaztak. Pesten egy rokontól megtudták, hogy édesapjuk él és már Nyíregyházán van. Követték apjukat, és Nyíregyházán kezdték újra az életüket.
1946-ban férjhez ment, majd rá két hónappal az édesapja is újraházasodott. 1948-ban megszületett az első gyerekük, majd egy év múlva felköltöztek Pestre, mert a férje itt kapott állást. Istvánné egy darabig otthon volt fiúkkal, majd bekerült a könyvkiadói szakmába. Először irodában dolgozott, majd később antikváriumoknál. Évekkel később még egy gyermekük született. Később az édesapja és a felesége is felköltözött Pestre, ekkor már nővére is a fővárosban élt. A nyugdíj előtt Münchenben töltöttek öt évet féjével, aki itt kapott álláslehetőséget. Hazaköltözésük után újfent Budapesten telepedtek le. Mindkét gyermeküknek családja van, mára többszörös nagy- és dédszülők.

Context

Associated Names
Mecséri, Júlia (Interviewer)

Subject / Coverage

Collection Specific Tags
deportálás, deportation, gettó, ghetto, Holocaust, Holocaust survivor, Holokauszt, holokauszt túlélő, Jew, narratív életútinterjú, narrative biographical interview, persecution, persecution of Jews, sárga csillag, Shoa, testimony, üldöztetés, yellow star, zsidó, zsidóüldözés