The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, camp
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, láger
Politzer György az 1930-as évek derekán született Hódmezővásárhelyen, édesapja kereskedelmi utazó volt (könyvekkel kereskedett), édesanyja pedig háztartásbeli. 1937-ben a család Orosházára költözött, ahol az apa könyvkereskedést nyitott.
Édesapját 1942-ben behívták munkaszolgálatra, és az orosz frontra vitték. Sokáig semmit sem hallottak róla, majd a család kapott egy értesítést, miszerint Voronyezs közelében eltűnt; később halottá nyilvánították. A könyvkereskedés vezetését közben az édesanya vette át.
1944 márciusában a németek bevonultak Orosházára, és Györgyék házában egy magasrangú német tisztet szállásoltak el. Áprilisban kapták meg az értesítést, hogy be kell vonulniuk a helyi gettóba. Körülbelül egy hónapig tartották őket itt rossz körülmények között, kényelmetlen emeletes ágyakon aludtak, és nagyon szűkösen kaptak enni. Ezután teherautókon a debreceni gyűjtőtáborba szállították, néhány nappal később pedig bevagonírozták őket.
A zsúfolt transzport szerencséjükre nem Auschwitzba, hanem egy ausztriai lágerbe tartott. Itt emlékei szerint szelektálták őket, és ő édesanyjával együtt a fürdőbe került. Ebből a lágerből a Bécshez közeli Oberlaa táborba szállították őket. Itt jobb körülmények között éltek: édesanyja egy gyárban dolgozott, ő pedig a többi gyerekkel volt egész nap. Viszonylag szabadon mozoghattak, a tábor területét is elhagyhatták, szükség esetén bemehettek a közeli település kórházába.
A tábort 1945 áprilisában szabadították fel a szovjetek. Lovaskocsival utaztak haza, ahol azonnal vissza is költözhettek a régi lakásukba, amelyet, mivel a háború alatt német tisztek szálláshelye volt, nem tudtak kiigényelni vagy kirabolni. Az interjúalany még ebben az évben Budapestre költözött a Markó utcában lakó nagynénjéhez, majd egy évvel később édesanyja is követte. Együtt költöztek egy újlipótvárosi lakásba, amelyet hamarosan el kellett cserélniük egy második kerületi lakásra.
György Budapesten érettségizett, ám mivel édesapja foglalkozása miatt osztályidegennek minősítették, nem mehetett egyetemre. Egy pomázi textilgyárban kezdett dolgozni segédmunkásként, és itt is maradt huszonkét éven keresztül. Közben letett egy textiltechnikusi másodérettségit, és közgazdasági végzettséget is szerzett. Ennek köszönhette, hogy a hatvanas években öt éven keresztül dolgozhatott viszonylag magas beosztásban, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai reszortvezetőjeként. A kilencvenes évek végén vonult nyugdíjba, ám még ezután is önkormányzati képviselőként dolgozott a Pomázon.
1957-ban, édesanyja, nevelőapja és féltestvére emigrálása után nem sokkal megnősült. Két gyermeke és három unokája van.