The folder contains: 3 sound files of interview (.wma); info, personal information sheet, consent form, summary, transcript, personal photos; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, hiding, camp
A mappa tartalma: interjú 3 audio fájlja (.wma); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat, személyes fotók; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, bujkálás, láger
Julia Eperjesen született a harmincas évek közepén. Eperjest nem csatolták 1938-ban Magyarországhoz, Szlovákia része maradt. Szülők mindketten kereskedő családból származnak, apa maga is kereskedelemmel foglalkozik, háború után nyomdaigazgató, de a Slansky-per idején, félve az antiszemitizmustól, lemond.
Ugyan a deportálások sokkal korábban kezdődtek, mint Magyarországon, de akit 1942-ig nem vittek el, azt érhette az a szerencse, hogy utána egy szlovák lágerbe kerül, ahol koránt sem voltak olyan szörnyű körülmények, mint Németországban. Juliáék egy korábbi fürdőhelyre kerültek, ami egy nagybátyjáé volt, mielőtt a németek elvették. Előzőleg pár hétig bujkáltak – ez az időszak volt az öt és fél éves kislány számára a legnehezebb, hisz csöndben kellett maradnia. A bujkálás úgy ért véget, hogy az apát az „arizátor”, az az ember, aki az apa könyvesboltját árjaként átvette, lebuktatta, s az apa a deportáló vonatra került. Az anya ezt megtudta, és kislányával ő is felszállt a vonatra, annak ellenére, hogy egy katona próbálta elküldeni.
Először egy zsolnai gyűjtőtáborba kerültek, majd Vihnyére, ahol békés 2 évet töltöttek. Amikor kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés, a láger őrzése megszűnt, de ők ott maradtak, majd bejöttek a németek, s újra bujkálásra kényszerültek a hegyekben – ez a fél év sok éhezéssel, és szenvedéssel járt, de túlélték, és visszakerültek Eperjesre.
Julia folytatta az iskolát, aztán gimnáziumba járt, majd orvosi egyetemre. Az ötvenes évek végén férjhez ment egy szintén holokauszt túlélő férfihoz. Három gyermekük született, az egyik lánya ma Izraelben, másik kettő Szlovákiában él.