The folder contains: 4 sound files of interview (4 .mp3 and 4 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, camp
A mappa tartalma: interjú 4 audio fájlja (4 .mp3 és 4 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, láger
Az interjúalany a húszas évek derekán látta meg a napvilágot Putnokon, két idősebb testvére volt. Édesapja a szociáldemokrata párt aktív tagja volt, ami miatt sokszor volt börtönben.
A család nagyon szegény volt, hiszen az édesapa keresete K.I.-né szinte teljes gyerekkorában hiányzott. Öt éves korában már dolgozott, tejet hordott ki. Tíz éves volt, amikor az édesanyja megbetegedett, akkor már ő látta el a háztartást. Az anyai nagyszülők jómódúak voltak, – vendéglőjük volt – túl sok segítséget azonban nem kaptak tőlük, mert a nagymama nem bocsájtotta meg a lányának, hogy egy szegény cipész fiúhoz ment feleségül.
1944 –ben először a putnoki, majd a diósgyőri gettóba vitték őket. Néhány hétig voltak ott, majd a Auschwitzba deportálták őket. Az interjúalanyt a családjától elválasztották, az édesanyját a táborba érkezésük után rögtön elgázosították. A háború után tudta meg, hogy az édesapját a szegedi Csillagbörtönből deportálták, és ő is a láger gázkamrájában lelte halálát.
K.I-né a táborban egy alkalommal szenet lopott néhány fogolytársával, az SS tisztek azonban elkapták, és nagyon megverték puskatussal, ennek következtében végtagjai ideiglenesen megbénultak. Azt, hogy nem maradt maradandó sérülése egy szintén deportált cseh származású orvosnak köszönhette, aki lehetőségeihez mérten, és azon felül is mindent megtett azért, hogy ne maradjon béna.
1945 tavaszán az oroszok szabadították fel őket. Az interjúalany ekkorra már olyan állapotban volt, hogy járni sem tudott, egy vagonban hozták haza. Hazaérkezése után egy évig kórházban volt, fekvőgipszben kellett feküdnie, míg felépült. A kórházban összetalálkozott idősebb bátyjával, aki ekkor tért haza málenkij robotról, miután a lágerből történő szökése után az oroszok elfogták, és elhurcolták. Amikor kiengedték a kórházból, két bátyjával együtt visszament Putnokra, a házukban azonban már mások laktak. Peres úton sikerült visszakapniuk a házat, eladták és az interjúalany Budapestre költözött.
A negyvenes évek második felében megházasodott, férje szintén holokauszt túlélő volt. Első házassága nem volt hosszú életű, 1951-ben ismét férjhez ment, második házasságából két gyermeke született. A következő években férje munkájából kifolyólag Nyíregyházára költöztek, majd pár évig Lengyelországban éltek.
Miután hazaköltöztek, K.I.-né esti tagozaton leérettségizett, és ugyan szeretett volna egyetemre menni, erre nem nyílt lehetősége. Hosszú éveken keresztül könyvelőként dolgozott, majd a férje halála után, a hetvenes évek közepén nyugdíjba ment. Azután megszülettek az unokái és éveken keresztül a lányának segített az unokák nevelésében.