The folder contains: 10 sound files of interview (10 .mp3); info, personal information sheet, consent form, summary, transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, forced labour, prisoner of war
A mappa tartalma: interjú 10 audio fájlja (10 .mp3 és 10 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, munkaszolgálat, hadifogoly
Nyeső Sándor Miskolcon született a húszas évek elején. A városban ekkor nagyjából huszonötezer zsidó élt, és jelentős részük vallásos volt, csakúgy, mint Sándor családja. Édesapja nyomdász volt, és az interjúalany, miután elvégezte a polgári osztályokat nyomdász inasként kezdett dolgozni. Elmondása szerint ez egy megbecsült foglalkozásnak számított, ezért családja nagy tiszteletnek örvendett a háború előtti Miskolcon. Nagy családban nőtt fel, két fiú és három lány testvére volt. Bátyjai meggyőződéses baloldaliak voltak, akik részt vettek a munkásmozgalomban is, egyikük több mint tíz évig volt börtönben.
Sándor munkaszolgálatosként élte túl a vészkorszakot: először Pétervásárára hívták be, ahonnan Rimaszombatra, majd Losoncra került. Századából, mely eredetileg 214 főből állt, mindössze négyen maradtak életben. Parancsnokuk, egy kiugrott katolikus pap és a század börtönből szabadult keretlegénye kegyetlenül bánt velük, rendszeresek voltak a tizedelések, és az embertelen kivégzések. A keretlegényt egy árokásás alkalmával egy ellenséges lövedék ölte meg, parancsnokukat pedig a háború után végezték ki.
Amikor már kibírhatatlan volt az éhezés, és a század helyzete teljesen kilátástalannak tűnt, Sándor úgy döntött, hogy megszökik. Mínusz negyven fokban elindult kelet felé, átkelt a befagyott Donon, majd egy magyar katonával együtt egy orosz faluban talált menedéket. Itt szamócateáért cserébe némi élelemhez és és szálláshoz jutottak, azonban hamarosan tovább kellett indulniuk. Menet közben elkapták őket, és egy orosz hadifogolytáborba kerültek. Az interjúalany több hónapot töltött az itteni barakkokban, ahol a kályháknak köszönhetően volt némi fűtésük is. Sándor helyzete akkor fordult ismét rosszra, amikor több hadifogollyal együtt egy kéthetes menetelés során átvitték őket a Donyec-medencébe. Itt egy szénbányában kellett dolgoznia, később pedig kombájn kezelő lett.
1946-ban vonattal került haza Brassón keresztül. Visszatért Miskolcra, majd pár év múlva Pestre költözött. Az ötvenes években nősült meg, két gyermeke, és négy unokája született. Nyugdíjazásáig a Pest Megyei Hírlap tördelőszerkesztője volt.