The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); transcript, info, personal information sheet, consent form, summary, Holocaust, narrative biographical interview, ghetto, Jew, death march, camp, Auschwitz, Gelsenkirchen, Sömmerda, Glachau
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); interjú átirat, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, narratív interjú, holokauszt, gettó, zsidó, halálmenet, láger, Auschwitz, Gelsenkirchen, Sömmerda, Glachau
Az alany az 1920-as évek elején született egy kárpátaljai településen. Édesapja vaskereskedő volt, édesanyja háztartásbeli. Két testvére volt. Szülei kultúrigényes emberek voltak, a gyermekeiket jó gimnáziumba járatták, továbbá sokféle különórára. Az interjúalany elmondása szerint szép gyermekkora volt. A háború előtt szerelmes lett egy keresztény fiúba, s emiatt a szerelem miatt mindketten sok megpróbáltatáson mentek keresztül, mivel mindkét család, és az egész környezet ellenezte a keresztény fiú és a zsidó lány szerelmét.
1944. márciusában az édesapja üzletében le kellett húzni a rolót. Három hétig egy téglagyári gettóban voltak, ez alatt az idő alatt a szerelme élelmet és újságot csempészett be hozzájuk. Egy vasárnap reggel marhavagonba tették őket, és három napon és három éjjelen keresztül tartó utazás után megérkeztek Auschwitzba. Mikor leszálltak a vonatról, akkor látta az édesapját utoljára. Auschwitzból hamarosan továbbvitték Gelsenkirchenbe, ahol egy lebombázott petróleumgyárat kellett hat hét alatt felépíteniük. Az angol hadsereg, miután felépítették, lebombázta a gyárat, és leszőnyegbombázta a mezőre menekült lányokat – kétszáz beregszászi lány halt meg itt.
Ezután Thüringiába vitték őket, ahol egy fésű és muníciógyárban dolgoztak. Mikor már közel volt a front, a németek továbbvitték őket Glachenbe, és itt szabadították végül fel őket az amerikaiak.
Édesanyja és két testvére életben maradt, két testvére Miamiba emigrált, édesanyja a szülővárosában maradt. A hazatérés után az alany összeházasodott háború előtti szerelmével, és született két lányuk. Házastársa halála után Magyarországra költözött gyermekeivel, és Budapesten újra házasodott, ám hat év után újra megözvegyült.
Százkét tagú családjából heten maradtak életben a vészkorszak után.