The folder contains: 3 sound files of interview (3 .mp3 and 3 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto
A mappa tartalma: interjú 3 audio fájlja (3 .mp3 és 3 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó
Az interjúalany a harmincas évek első felében született egy budapesti neológ zsidó család második gyermekeként. Szülei fogtechnikusok voltak, a család nem volt kifejezetten gazdag, de nélkülözniük sem kellett.
A negyvenes évek során édesapját – hiába szerzett neki a család svájci menlevelet – munkaszolgálatra vitték, majd Parschnitzbe deportálták, és a lágerben megölték. Az interjúalany és édesanyja egy Szent István park közelében lévő védett házba került. Egy alkalommal kivezényelték az utcára a ház lakóit – bizonyára azért, hogy a Dunába lőjék őket – de összegyűjtöttek több kiló aranyat, így megmenekültek.
S.Z.-né nővére is túlélte a vészkorszakot. Noha az akkori rendelet szerint csak a 16 és 40 év közötti nőket vitték munkaszolgálatra és a nővére még nem töltötte be a 16. életévét, az anyjuk könyörgése ellenére, annak szeme láttára hurcolták el a lányt. Az édesanya szinte belebetegedett. A nagyobbik lány azonban valahogyan megúszta, hamis papírokat szerzett és a legnehezebb hónapokban még dolgozni is tudott, így tudta segíteni a családot.
A felszabadulást követő napokban, az interjúalany és az édesanya visszatértek a család József körúti lakásába, ahova nem költözött be senki. Az anya az első naptól dolgozni kezdett, élelemért, ruháért, tüzelőért vállalt kisebb-nagyobb javításokat. S.Z.-né folytatta a tanulmányait a zsidó gimnáziumban, mellette követve nővérét, cionista csoportokba járt. A nővére már 1948-ban elhagyta az országot, és őt követte az édesanyjuk is az ötvenes évek elején, amikor az interjúalany már férjnél volt.
Villamosmérnöki végzettséget szerzett, és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban helyezkedett el. Később kutatói pályára tért, és Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben dolgozott. Utolsó munkahelyén, nyugdíjasként, 2002-ig oktatott. Egy házasságából egyetlen lánygyermeke született a hatvanas évek végén.