The folder contains: 6 sound files of interview (4 .mp3 and 2 .wma); info, personal information sheet, consent form, summary, transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, camp
A mappa tartalma: interjú 6 audio fájlja (4 .mp3 és 2 .wma); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, láger
Judith Nagyváradon született a húszas évek közepén, édesapja egy fűrésztelep tulajdonosa volt az erdélyi havasokban, az első világháború kitüntetettje. Judit kivételezett helyzetének köszönhetően bekerült a református leánygimnáziumba Nagyváradon, ahol ő volt az egyetlen zsidó lány az osztályban, és ezzel a helyzettel nap mint nap meg kellett küzdenie.
1944-ben érettségizett, és a vizsgák után három nappal később be kellett menniük a gettóba, amitől a világháborús kitüntetések sem mentették meg a családot. A gettóban három hetet töltött a család, eközben magyar csendőrök fosztogatták a gazdagabb váradi zsidókat, sokukat megkínoztak a sörgyárban, hogy adják elő a rejtegetett kincseiket. Judith nagynénjének szintén át kellett élnie a kegyetlenkedéseket, ami oda vezetett, hogy az Auschwitzba menő vagonban maga vetett véget az életének.
Júniusban a nagyváradi zsidókat vonattal Auschwitzba szállították, az interjúalany a rámpán látta utoljára édesapját. Judith édesanyjával végig együtt tudott maradni. 1944 őszén édesanyjával és egy barátnőjükkel átszöktek egy olyan barakkba, amiről azt hallották, hogy másnap könnyű munkára viszik el őket, így jutottak el a Zittauba egy repülőgépgyárba, ahol már sokkal jobb körülmények közt éltek. 1945 májusában, a front közeledtével lassan eltűntek a német katonák a barakkokból, és magukkal vitték a szomszédos angol katonai fogolytábor rabjait. Judithék ekkor kimerészkedtek a faluba élelmiszert, ruhákat gyűjteni. Pár éjszakát a szabadban töltöttek, repülőgépek húztak el fölöttük, amik arra szólították fel a lakosságot, hogy tegyék le a fegyvert, végül kisebb csoportokban elindultak hazafelé. Brno-ban eltöltöttek pár napot, innen egy román katonai kamion szállította őket Budapestig, majd vonattal érkeztek Nagyváradra.
Judith a következő tanévben Kolozsváron tanult franciát és pszichológiát, majd anyai nagybátyja invitálására 1947-ben édesanyjával Párizsba utaztak. Bár eredetileg csak pár hónapra terveztek maradni, egy illegális kommunista ismerősük tanácsára úgy döntöttek, hogy itt maradnak. Az interjúalany az ötvenes években férjhez ment egy francia fotográfushoz. Idegenvezetőként, titkárnőként, dolgozott, illetve férje kiállításait szervezte. Egy fiúk született, nem sokkal az esküvőjük után.