The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, death march, camp
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, halálmenet, láger
Szedő Béláné az 1910-es évek végén született Budapesten, de a családja nem itt, hanem egy Nagykanizsa melletti tanyán élt. Szülei jómódú gazdálkodók voltak, a család szigorú vallásos életet élt. Mivel a lakóhelyük közelében nem volt iskola, a gyerekeket bentlakásos iskolába küldték és csak a szünetek idején jártak haza. Az interjúalany az elemit Nagyrécsén, a polgári osztályokat pedig Nagykanizsán végezte. Később a tulajdonos eladta a tanyát, a család pedig Pestre költözött.
Pesten egy könyvkiadónál helyezkedett ell könyvkötőként. Amikor kirúgták a kiadótól, egy nyomdánál kapott állást a Magyarországi Szociáldemokrata Párt segítségével. A német megszállást követően családjával egy hetedik kerületi csillagos házba kellett költöznie. Nyáron behívót kapott, miszerint egy megadott időpontban meg kell jelennie a KISOK-pályán, Zuglóban. A ház több lakójával együtt először Isaszegre vitték őket, ahol két hétig állomásoztak a szabad ég alatt, napközben pedig árkot kellett ásniuk. Két hét elteltével gyalog elindították őket Németország felé. Gönyün állomásoztatták őket egy darabig, ahol lazább volt a fegyelem, ezért Sz. B.-né be tudott menni a faluba élelmet szerezni a megmaradt ruhaneműjéért cserébe. A határon bevagonírozták a csoportot, és Ravensbrückbe deportálták őket.
Az interjúalany a kertben dolgozott, így lehetősége nyílt rá, hogy zöldséget lopjon magának, amivel valamelyest ki tudta egészíteni a napi fejadagot. A front közeledtével Theresienstadtba vitték őket, itt szabadultak fel. Sz. B.-né másnap reggel egy tehervagonnal elindult haza, két hét alatt ért Budapestre.
A házuk le volt bombázva, de kaptak egy új udvari lakást. A szülők egy angol hölgynek köszönhetően védett házakban vészelték át a deportálást, csak az utolsó kilenc napra kellett gettóba vonulniuk. Az interjúalany testvére nem tért haza a munkaszolgálatból.
A háború után adminisztrátorként, majd öltöztetőként, illetve jelmezfelelősként helyezkedett el a Mafilm Nonprofit Zrt-nél. Két év megszakítástól eltekintve, hetvenöt éves koráig a filmszakmának élt, még nyugdíjas kora utánis dolgozott. Kétszer házasodott a negyvnes és az ötvenes évek során, házasságaiból két gyermeke született.