Árpádné Zinner

Call Number
419-0-4:1/18

General information

Call No.:
419-0-4:1/18
Part of series
HU OSA 419-0-4 Júlia Vajda Interview Collection on Totalitarianism and the Holocaust: New Interviews with Holocaust Survivors and Background Material
Located at
Digital container #1 / No. 18
Digital ver. identifier
HU OSA 419-0-4_001-018
Original Title
Zinner Árpádné
Date of production
2016-09-01
Date
2016
Level
Item
Primary Type
Audio
Language
Hungarian

Content

Contents Summary
The folder contains: 3 sound files of interview (3 .mp3); interview transcript;info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, camp
A mappa tartalma: interjú 3 audio fájlja (3 .mp3); interjú átirat; info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, láger
Zinner Árpádné 1924-ben látta meg a napvilágot egy kelet-magyarországi településen, zsidó családban. Szülei földbirtokosok voltak, édesanyja Morvaországból, apja pedig a Felvidékről származott. Az anya eredetileg nem tudott magyarul, egy időben ő is Z.Á.-né házi tanítójától vett leckéket magyar nyelvből. Apja eredetileg agrármérnök volt, ezen a területen doktorátusi fokozatot is szerzett. Saját birtokukat a húszas évek során vásárolták meg Kecskemét környékén, és nem sokkal az interjúalany születése után költöztek oda.
Z.Á.-né az elemi osztályokat egy tanyasi iskolában végezte, majd egy református líceumban tanult tovább. A negyvenes évek elején egy kereskedelmi iskolában érettségizett le. Az antiszemitizmussal már az iskolai évek során találkozott: egyik tanára megengedte a zsidó gyerekeknek, hogy a nagyobb ünnepek idején ne menjenek iskolába. Később derült ki a diáktársak gúnyolódásából, hogy ezeken a napokon az oktató antiszemita előadásokat tartott az osztálynak.
1942-ben nővérével, és néhány barátjával Pestre költözött, és a MIKÉFE (Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesület) kertészképző intézetében kezdett tanulni. Ez idő tájt Kőbányán laktak, de sok időt töltöttek Budapest belvárosában is. Elmondása szerint rendszeresen jártak színházba és hangversenyekre is.
1943-ban hazaköltözött anyjához, aki időközben egyedül maradt, ugyanis az édesapa váratlanul meghalt. 1944 nyarán édesanyjával és nővérével a kecskeméti gettóba kerültek. Két hét elteltével a város szélén lévő téglagyárba hurcolták őket, innen indultak a transzportok Auschwitz-Birkenauba. Öt nap alatt érkeztek meg a lágerbe. Itt nővérével azt hazudták, hogy otthon a Vöröskeresztnél dolgoztak ápolóként, így rövid idő alatt helyet kaptak a tábori kórházban. Itt valamivel jobb ennivalót kaptak, mint a korábbi barakkban, és amennyiben lehetőségük nyílt rá, a kecskeméti ismerősöknek is csempésztek ki élelmiszert. Később Ravensbrückbe, majd Strasshofba kerültek, testvérével mindvégig együtt tudtak maradni. Strasshofban többek között egy fegyvergyárban, és német gazdák földjein is dolgoztak. Itt szabadultak fel a tavasz folyamán.

Subject / Coverage

Collection Specific Tags
deportálás, deportation, gettó, ghetto, Holocaust, Holocaust survivor, Holokauszt, holokauszt túlélő, Jew, narratív életútinterjú, narrative biographical interview, persecution, persecution of Jews, sárga csillag, Shoa, testimony, üldöztetés, yellow star, zsidó, zsidóüldözés