The folder contains: 1 sound file of interview (.m4a); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, hiding

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.m4a); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, bujkálás

Graber Hedvig az 1920-as évek közepén látta meg a napvilágot Budapesten. 1943-an már egyetemre járt, de zsidó származása miatt ott kellett hagynia a tanulmányait.

A soát több helyen bujkálva, végül egy védett házban élte túl. Többek között hitközségi épületekben, iskolákban bujkált családjával, onnan kerültek a nemzetközi gettóba. Az interjúalany az üldöztetés alatt segédápolóként dolgozott a tizennegyedik kerületi zsidó kórházban. A vészkorszak során nagybátyját, és az egyik nagyapját veszítette el. Utóbbi a gettóba vonuláskor önkezével vetett véget az életének.

Hedvig a háború után nem folytatta közgazdaságtani tanulmányait, hanem az orvosi egyetemre kezdett járni. Az ötvenes évek óta él házasságban, férjétől két gyermeke született.

The folder contains: 2 sound files of interview (.wav); info, personal information sheet, consent form, summary, transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, hiding

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .wav); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, bujkálásKende Iván 1936-ban született Budapesten. Szüleivel és nagymamáival élt. Édesapja és édesanyja egyaránt banktisztviselők voltak. A háború előtt az elemi első két osztályát tudta elvégezni egy újlipótvárosi zsidó iskolában. 1944-ben szülei elveszítették a munkahelyüket, édesapját pedig behívták munkaszolgálatra. Ivánék háza csillagos ház lett, így ők maradtak a lakásukban, de rengeteg üldözött család került oda. A csillagos házból később védett ház lett, de a razziák nem szűntek meg. Egy alkalommal a nyilasok pisztolyt fogtak Ivánra, majd ellőttek a feje fölött, miközben édesanyja az életéért könyörgött. Kétszer kerültek abba a csoportba, amelyiket a nyilasok elvinni szándékoztak, de mindkétszer visszakerültek a házba. Az édesanya magát vöröskeresztesnek álcázva többször szerzett ételt, és az is előfordult, hogy az egész háznak lángost sütött. Mindemellett a lakásukban három munkaszolgálatost is bújtattak.A felszabadulás a ház pincéjében érte őket. Az interjúalany édesapját munkaszolgálatosként meggyilkolták, csak nagybátyja tért haza.Az érettségi megszerzése után Iván közgazdaságtant tanult az egyetemen, mindeközben pedig együtt lakott édesanyjával. Az egyetem alatt színészkedett is, és egy évig a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója is volt. Tanulmányait folytatva ledoktorált, és az OTP-nél helyezkedett el. Nyugdíjazásáig más bankokban és kutatóintézetekben is dolgozott.

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .wma); personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto, hiding, child's separation from parents

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (3 .wma); adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó, bujkálás, gyerekként szülőktől elválásWeissova Marika 1933-ban született Kassán. Ötéves koráig a nagyszüleivel éltek, akik egy fűszerüzletet üzemeltettek. Az anyjának hat testvére volt, mind fiú, de közülük négyen meghaltak az első világháború után spanyolnáthában. Az édesanya az interjúalany születése után néhány évvel elvált férjétől, így Marika vérszerinti apját nem ismerte. Az asszony néhány évvel később újraházasodott, második férje fogtechnikus volt. A család 1938-ban Zólyomba költözött. Marika egy helyi egyosztályos zsidó iskolában végezte el az első osztályt, ugyanis más iskolába származása miatt nem vették fel.Miután nevelőapja vállalkozását elvették, és Szlovákiában a zsidóüldözés is egyre nagyobb fenyegetést jelentett a családra nézve, 1942-ben egy embercsempész segítségével Budapestre szöktek. Miután leugrottak a vonatról Losoncnál, egy pásztor segített nekik átjutni a határon. Pár napig egy nagybácsinál laktak hárman, majd az ő segítségével lakáshoz jutottak Újlipótvárosban. Marika nevelőapját 1942-ben hívták be először munkaszolgálatra, ahonnan többször még hazajöhetett, de a németek bevonulása után már nem lehetett a családjával. Az interjúalany édesanyjával, és nagymamájával maradt a németek által megszállt városban. Már csillagos házban laktak, amikor Marika édesanyját nyilasok az óbudai téglagyárba hurcolták, és halálmenetbe kényszerítették. Az asszony meg tudott szökni, és visszatért Pestre, ahol hamis papírokkal bujkált, majd Sáróba menekült a rokonokhoz. Marika és a nagymama is ment volna utánuk, de egy szomszédjuk segítségével Hatvanba tudtak menekülni, amely könnyebb útnak mutatkozott. Itt egy borospincében bujkáltak. A háborút Marika nagymamája nem élte túl. A rossz körülményeket, és a folyamatos éhezést nem bírta már a szervezete, és a kórházba szállítása után két nappal elhunyt. 1945 januárjában Marika írt egy levelet az újlipótvárosi keresztény szomszédokhoz. Utóbb kiderült, hogy édesanyja is itt kereste őt, és a leveleket is megkapta a szomszédoktól. Hamarosan elutazott a lányáért Hatvanba, és gyalog Törökszentmiklósra mentek, itt találkoztak az apával, aki túlélte a munkaszolgálatot. Egy ideig itt éltek, majd visszaköltöztek Zólyomba. Itt azonban elviselhetetlen légkör uralkodott, és úgy döntöttek, hogy Pozsonyban kezdenek új életet. Az apa magánpraxist üzemeltetett (amelyet 1948-ban be kellett zárnia), és hozzájutottak egy két szobás lakáshoz is. Marika 1953-ban érettségizett, egy évvel később pedig férjhez ment. Orosz-szlovák szakon tanult az egyetemen, ahol később állást ajánlottak neki, és itt tanított több mint negyven évig. Férjétől lányuk születése után két évvel elvált. Hamarosan újraházasodott, jelenleg is második férjével él. Nyugdíjba vonulását követően sem hagyta abba a munkát, és egy kiadónak fordított szinte főállásban. Ötven éves kora körül felkereste a vérszerinti apja, és arra kérte, hogy látogassa meg őt Izraelben, Marika azonban nemet mondott neki. Többször visszautazott Zólyomba, és Hatvanba is, ahol fel akarta keresni az őket bújtató családot, de már csak a gyermekeiket találta ott, a szülők addigra meghaltak.

The folder contains: 1 sound file of interview (.amr); personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto

mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.amr); adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettóAz interjúalany 1936-ban született Budapesten, egy polgári zsidó család gyermekeként. Szülei tisztségviselők voltak. A vészkorszakot Budapesten édesanyjával élte át nyolcévesen. Csillagos házban, majd gettóban laktak. Egy alkalommal a házuk udvarán nyilasok jelentek meg, hogy az összes zsidót, aki a házban tartózkodott a Dunához hurcolják, és kivégezzék. A mészárlás nem történt meg, ugyanis ekkor a szomszédos épület bombatalálatot kapott, és az így kialakult káoszban Péternek és édesanyjának sikerült elmenekülnie. Édesapját Bergen-Belsenbe vitték, valószínűleg ott vesztette életét. Péter a háború miatt félbehagyta a tanulmányait, de 1945 után leérettségizett, majd közgazdasági technikumot végzett. Aktív évei során a külkereskedelemben dolgozott egészen a nyugdíjba vonulásáig. Munkája miatt az államszocializmus évtizedei alatt is sok lehetősége nyílt az utazásra. Feleségétől két gyermeke született.

The folder contains: 1 sound file of interview (.amr); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto

A mappa tartalma: interjú audio fájlja (.amr); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettóTurcsányi Péterné gyermektúlélő, 1941-ben született Budapesten. Szülei egyetlen gyermeke. Édesapjának családja a háború előtt szállodát működtetett Bonyhádon, amit 1942-ben elvettek tőlük. Az apa ezután jött fel Budapestre, ahol pincérként kapott állást, majd nem sokkal később munkaszolgálatra vitték, ahonnan nem tért haza. Édesanyja varrónőként dolgozott egész életében, a háború utáni időkben is ebből tartotta el családját. Az anya, az egyik nagymama és az interjúalany a németek bevnulását követően csillagos házba került, majd innen a pesti gettóba. A felszabadulás után a csillagos házban kijelölt kis szobába tértek vissza, régi lakásukat ugyanis bombatalálat érte. Az apa családjából egy unokatestvér maradt életben, az anya családjában a tizenegy testvére közül két lánytestvére élte túl a holokausztot.T.P.-né a hatvanas évek elején ment férjhez egy túlélőhöz. Két gyermekük született.