HU OSA 429 Mihály Csákó Personal Papers (Csákó Mihály iratai)

Identity Statement

Reference Code
HU OSA 429
Title
Mihály Csákó Personal Papers
Date(s)
1955 - 2018
Description Level
Fonds
Extent and medium (processed)
124 Archival boxes, 15.5 linear meters
2 Archival photo box, 0.66 linear meters
1 Oversized box (40 cm), 0.4 linear meters

Context

Name of creator(s)
Csákó, Mihály
Administrative / Biographical history
Mihály Csákó was a sociologist, director of and professor at the Institute for Social Policy and Sociology at Eötvös Loránd University, and at the John Wesley Theological College, renown researcher of Hungarian education sociology, initiator and head of the Sub-committee of Education Sociology at the Hungarian Academy of Sciences, and a member of the democratic opposition before the regime change in Hungary.

Mihály Csákó was born in Budapest on November 19, 1941.

He earned his university degree in Hungarian Literature and Grammar and Philosophy in 1964 and started to work as assistant lecturer at the Department of Philosophy at Eötvös Loránd University. When on a scholarship he travelled to Nancy, France to learn French and to research, he witnessed the student revolution in 1968 from close, which made a life-long impact on him. His doctoral thesis focused on Claude Lévi-Strauss, who despite being a renowned anthropologist, ethnographer and sociologist of religion, and a key figure of the structuralist movement was hardly known in Hungary at that time. The thesis was based on his own Diplôme d’études supérieures européennes written at Nancy.

When in 1971 together with Mihály Hamburger he proposed a new leftist concept for teaching Marxism, he was accused of leftist deviation and expelled from the university. He was hired by the Institute for Social Sciences of the Central Committee of the Hungarian Socialist Workers’ Party, and under the supervision of Ferenc Gazsó, he, with Ilona Liskó, started to research vocational school pupils in 1972 and 1973 – the very first project in that field in Hungary.

Csákó could keep his job at the Institute for Social Sciences until the late 1970s. By that time, he became an active member of the underground opposition of the regime. In 1980 he was fired for helping distribute samizdat literature, including the periodical Beszélő, and for signing the Hungarian Charta ’77 petition.

For a while he ran a job agency called MUKI – short for both “Job Agency” and “Institute for Finding Jobs”, sometimes called KUKI “Institute for Finding the Fired” in Hungarian – from his home, primarily trying to help the members and sympathizers of the opposition get intellectual odd jobs such as translation, typing up papers or coding survey questionnaires. In the fall of 1981, the police confiscated all of the agency’s files.

In the early 1980s, Csákó regarded himself a free-lance sociologist; without a permanent job, he decided to get a training in computer sciences, a rather neglected area at that time. He earned a senior computer sciences diploma and started to work as documenter at the Computer Sciences Training Center of the Hungarian Central Statistical Office (SZÁMOK, later renamed SZÁMALK).

What he was interested in was the sociology of computer sciences. In the 1980s, he interviewed literally every member of SZÁMOK/SZÁMALK, including the founders, the great old. One chapter was published in the volume compiled for Tibor Huszár for his 70th birthday under the title Csikócsapat (Herd of Foals).

In 1985 Csákó left SZÁMALK.

Both his skills in the area of statistics he had gained through the processing of survey questionnaires and his interest in education landed him the research project at the Ministry of Education entitled The Sociological Problems of Computerizing Schools, which he lead from 1985.

In 1987, he received a Soros grant and in 1988 he traveled to the University of California, Berkeley.

In 1988 he was a founder and member of the board of the Democratic Trade Union of Scientific Workers; from the beginnings he was one of the leaders of the League of Independent Trade Unions, an umbrella organization for the Democratic Trade Union of Scientific Workers among others, serving as a member of the steering committee, then as an international rapporteur. Delegated by the League, he was an observer at the Oppositional Roundtable negotiations.

In 1988 he was a founding member of the Hungarian Sociological Association, serving as President and Vice President between 1999 and 2001, and member of the Board throughout his membership.

After his rehabilitation in 1991, together with Ilona Liskó they had the opportunity to defend their doctoral theses based on the research of vocational school pupils in 1973.

Between 1992 and 1994 he was director of the Institute for Sociology and Social Policy, Eötvös Loránd University.

In a research project on political socialization of the 13-year-old, a survey was taken in 1991, 1994, 1998, 2002, 2006 and 2008 among 7th graders. This survey series became the compulsory field practice for sociology students at Eötvös Loránd University. Csákó intensively participated in the political socialization research from 1994 until his death.

In 1995 he spent three months at Harvard University as visiting researcher.

Returning home, he worked one more term as director of the Institute and taught there, too. He participated in setting up the Faculty of Social Sciences but did not undertake any senior position.

Together with researchers from across the world from Puerto Rico to China and to the Netherlands, in the 1990s he participated in a UNESCO research project on the development of metacognitive functions in children.

At the age of 68 Mihály Csákó became associate professor at the John Wesley Theological College, where he taught education sociology until his death.

In his last years he mentored the Students’ Independent Parliament set up in 2014 on the grassroot initiative of students.

He was also member of the editorial committee of Educatio; with Iván Bajomi he co-edited the last issue titled1968 commemorating the 50th anniversary of the French student uprising.

Csákó passed away January 10, 2019, in Vác.

Archival history
After his death in January 2019, Csákó’s library and documents related to the history of the democratic opposition and to sociological research were placed at the John Wesley Theological College. Rector Gábor Iványi asked university professor and teacher at the College Péter Tibor Nagy to handle Csákó’s library and papers. Technical literature was handed over to the College as the Mihály Csákó special collection while the papers were offered to the Vera and Donald Blinken Open Society Archives at Central European University.

Content and Structure

Scope and Content (Narrative)
The collection consists of Mihály Csákó’s materials on his activities as university professor, researcher of education, member of the democratic opposition, as well as of his personal papers.

The first subfonds comprises Csákó’s social sciences research material including the primary documents, questionnaires, interviews, spreadsheets, manual or computerized processing of research projects Skilled Workers and Vocational School Pupils (1970-2000); Use of Computer Tools in Education; Automating Offices (1982-1996), Political Socialization of Young People; Education Sociology, Trade Unions and Interest Representation (1973-1995)

Subfonds 2 is made up of the documents related to Csákó’s teaching at the Faculty of Humanities and the Institute of Sociology and Social Policy at Eötvös Loránd University, University of California (Berkeley), University of Pittsburgh (Pittsburgh), Faculty of Social Sciences at Eötvös Loránd University, and the John Wesley Theological College.

The third subfonds consist of the documents on Csákó’s public and oppositional activities including the job agency, trade union activities, the Students’ Independent Parliament, and education policy making.

The last subfonds contains Csákó’s personal papers including his professional and personal biographical files, correspondence, documents relating to his membership in various professional organizations as well as documents concerning his university studies.

Accruals

Not Expected

Conditions of Access and Use

Conditions governing access
Not Restricted
Languages
English, French, German, Hungarian, Russian

Description Control

Archivist's note
Arranged by Réka Heszterényi, Erzsébet Szöllősi, and Örs Lehel Tari. Described by Erzsébet Szöllősi. English translations by Judit Hegedüs and Iván Székely. October 31, 2023.

Azonosítás

Jelzet
HU OSA 429
Cím
Csákó Mihály iratai
Idő(kör)
1955 - 2018
Leírás szintje
Fonds
Terjedelem, adathordozók (feldolgozott)
124 levéltári doboz, 15.5 folyóméter
2 levéltári fényképdoboz, 0.66 folyóméter
1 levéltári doboz túlméretes, 0.4 folyóméter

Kontextus

Készítő(k) nevei
Csákó, Mihály
Szervtörténet / Életrajz
Csákó Mihály szociológus, az ELTE és Szociálpolitikai és Szociológiai Intézetének igazgatója és tanára, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára, a magyar oktatásszociológia kiemelkedő kutatója, az MTA Oktatásszociológiai Albizottság kezdeményezője és vezetője, a magyarországi rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék tagja.

Csákó Mihály 1941. november 19.-én született Budapesten.

1964-ben végzett magyar és filozófia szakon, majd tanársegéd lett az ELTE Filozófia Tanszékén. Ösztöndíjjal nyelvet tanulni és kutatni ment a franciaországi Nancy-ba, ahol személyesen tapasztalhatta meg az 1968-as diákforradalmat, ami egész életére meghatározó hatással volt. Egyetemi doktori dolgozatát, a Magyarországon ekkor még szinte ismeretlen Claude Lévi-Strauss antropológus, (vallás)etnológus szociológusról, a strukturalista mozgalom meghatározójáról írta; munkája a nancy-i diplomáján (Diplôme d’études supérieures européennes) alapult.

1971-ben Hamburger Mihállyal együtt a marxizmus oktatásának újbaloldali koncepciójával álltak elő, ezért baloldali elhajlás vádjával eltanácsolták az egyetemtől. Az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetébe került, Gazsó Ferenc csoportjába, ahol Liskó Ilonával együtt kezdte el a szakmunkástanulók vizsgálatát 1972–73-ban, az első ilyet Magyarországon.

A Társadalomtudományi Intézetben a hetvenes évek végéig tartott számára a szociológiai kutatás intézményes lehetősége. Ekkor Csákó már a rendszer nem hivatalos ellenzéki körének tagja. Terjesztette a Beszélőt, aláírója volt a magyar Charta ’77 nyilatkozatnak, ezért 1980-ban elvesztette az állását.

Egy időben a lakásán működött az ellenzéki „MUKI” (Munkaközvetítő Iroda) vagy Munka Után Kutató Intézet – tréfás változat szerint KUKI (Kirúgottak Után Kutató Intézet) –, amely elsősorban az ellenzékkel szimpatizálóknak igyekezett szellemi segédmunkákat (fordítás, kódolás, gépelés stb.) szerezni. A rendőrség 1981 őszén elvitte a MUKI teljes kartotékanyagát.

A nyolcvanas évek elején magát szabadúszó szociológusnak tekintette, az állástalansága egy kevesek által művelt terület, a számítástechnika felé terelte. Felsővezetői számítástechnikai oklevelet szerzett, és a KSH Számítástechnikai Oktató Központjánál (SZÁMOK, a későbbi SZÁMALK) dolgozott dokumentátorként.

A számítástechnika szociológiája érdekelte. A ’80-as években a SZÁMOK/SZÁMALK teljes csapatával készített interjút, az alapítókkal, a nagy öregekkel, mindenkivel. Ennek a munkának egy fejezetét közölte le Csikócsapat címmel a Huszár Tibor 70 éves születésnapjára kiadott emlékkönyvben.

1985-ben kilépett a SZÁMALK-ból.

A kérdőíves vizsgálatok feldolgozása során szerzett statisztikai tudása, valamint az oktatás iránti érdeklődése vezetett az Oktatási Minisztérium pályázatának elnyeréséhez, így Az iskola-számítógépesítés szociológiai problémái című tematikai kutatást vezette 1985-től.

1987-ben Soros Ösztöndíjat kapott; 1988-ban Berkeley-be utazott a Kaliforniai Egyetemre.

1988-ban ott volt a TDDSZ (Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) születésénél, az elnökség tagja lett. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának – aminek a TDDSZ is tagja volt – a kezdetektől fogva az egyik vezetője, ügyvivő testületének tagja, majd nemzetközi ügyvivő is volt. A Liga képviselőjeként, mint megfigyelő, részt vett az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) munkájában.

1988-ban alapító tagja volt a Magyar Szociológiai Társaságnak, melynek 1999 és 2001 között elnöke, illetve alelnöke, és folyamatosan elnökségi tagja volt.

1991-ben rehabilitálták, így már lehetőség nyílott arra, hogy Liskó Ilonával megvédjék az 1973-as szakmunkásvizsgálat eredményeire épülő, addig nem engedélyezett kandidátusi disszertációikat.

Az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet igazgatója lett 1992 és 1994 között.

1991-ben, 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban és 2008-ban a hetedik osztályos tanulók körében a politikai szocializációra vonatkozó adatokat vettek fel. Ez a kutatássorozat lett az ELTE szociológus hallgatóinak a tantervben előírt szakmai terepgyakorlata. A politikai szocializáció kutatásában 1994-tól haláláig intenzíven vett részt.

1995-ben három hónapot töltött vendégkutatóként a Harvard Egyetemen.

Hazatérte után még egy cikluson át az Intézet igazgatója volt és tanított. Részt vett a Társadalomtudományi Kar megalakításában, de már nem vállalt vezetői szerepet.

A 90-es években részt vett egy UNESCO kutatásban, a gyermekek metakognitív funkciójának fejlődését vizsgálta számos ország kutatóival együtt Puerto Ricótól Kínán át Hollandiáig.

Csákó Mihály 68 évesen lett docens a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, ahol oktatásszociológiát tanított haláláig.ű

Utolsó éveiben mentora volt a 2014-ben civil diákkezdeményezésre létrejött Független Diákparlamentnek.ű

Az Educatio című lap szerkesztőbizottságának is tagja volt, az utolsó, a francia diákmegmozdulás ötvenedik évfordulójára kiadott 1968-at Bajomi Ivánnal együtt szerkesztette.

2019. január 10.-én Vácott hunyt el.

A megőrzés története
Csákó Mihály 2019. januárjában bekövetkezett halála után könyvtára, valamint a demokratikus ellenzék története, illetve a társadalomtudományi kutatások szempontjából releváns iratai a Wesley János Lelkészképző Főiskolához (WJLF) kerültek. Az intézmény rektora, Iványi Gábor megbízta Nagy Péter Tibor egyetemi tanárt, a WJLF oktatóját a könyv- és irathagyaték kezelésével. A szakkönyvek a WJLF könyvtárának tulajdonába kerültek és egy Csákó Mihály különgyűjteményben nyertek elhelyezést, az irathagyatékot pedig a WJLF felajánlotta a Közép-európai Egyetem szervezeti egységeként működő Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum számára.

Tartalom és Szerkezet

Tárgy és tartalom (Narratív)
A gyűjtemény tartalmazza Csákó Mihály - a közéleti szereplő, az oktatás kutatója és a tanárember - egyetemi oktatói, kutatói, demokratikus ellenzéki tevékenységének, valamint személyes dokumentumainak anyagait.

A gyűjtemény első állaga (fő egysége) a Társadalomtudományi kutatási tevékenység, amely a Szakmunkások és szakmunkástanulók (1970-2000), Számítástechnikai eszközök felhasználása az oktatásban, Iroda-automatizálás (1982-1996), Fiatalok politikai szocializációja, Oktatásszociológia, Szakszervezetek és érdekérvényesítés (1973-1995) kutatások alapdokumentumait, kérdőíveit, interjúit, táblázatait, kézi vagy számítógépes feldolgozásait tartalmazza.

A második állag az egyetemi oktatói tevékenység iratait tartalmazza: ELTE Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, University of California (Berkeley), University of Pittsburgh (Pittsburgh), ELTE Társadalomtudományi Kar, Wesley János Lelkészképző Főiskola.

Csákó Mihály fontos közéleti és demokratikus ellenzéki tevékenysége, a Munkaközvetítő Iroda és Kirúgottak Után Kutató Intézet (MUKI) létrehozása, szakszervezeti tevékenysége, a Független Diákparlament és az oktatáspolitika alkotja a harmadik állagot.

Az utolsó állag a személyes iratokat tartalmazza, köztük a szakmai és személyes életrajzi dokumentumokat, levelezéseket, a tudományos szervezeti tagságok anyagait, és itt találhatóak az egyetemi tanulmányokhoz kötődő anyagok és iratok is.

Gyarapodás

Nem várható

Hozzáférés és Felhasználás

Jogi helyzet
Not Restricted
Nyelvek
English, French, German, Hungarian, Russian

Ellenőrzés

Levéltárosi jegyzetek
Az iratokat Heszterényi Réka, Szöllősi Erzsébet és Tari Örs Lehel rendezte. A leírásokat Szöllősi Erzsébet készítette. 2023. október 31.