HU OSA 420-1 Research (Kutatások)
Identity Statement
- Reference Code
- HU OSA 420-1
- Title
- Research
- Date(s)
- 1970 - 1991
- Description Level
- Subfonds
- Extent and medium (processed)
- 67 Archival boxes, 8.38 linear meters
Context
- Archival history
- The structure of the sub-fonds does not seek to reflect the division of labor between TK/MKI Research Unit sub-departments. The body of research documentation (dossiers, data records) is not broken down according to tasks carried out by the Institute’s various employees (analysts, pollsters, technicians) or work groups.
Content and Structure
- Scope and Content (Abstract)
- The sub-fonds contains a single series, 420-1-1, documents on public opinion and media research. Although the Institute’s public opinion and media research activities were not necessarily interconnected, as its research profile took shape, the distinction between these two areas gradually became harder to define, since surveys were carried out simultaneously. The series also includes studies on various cultural communications topics, such as rumors and how they spread, the public’s knowledge of foreign languages, the sociology of free time, public perceptions of official celebrations and their presence in everyday life, visual culture, how people used their mother tongue and functional illiteracy, ways in which the Chernobyl nuclear power plant disaster was understood in Hungarian media and public opinion, and, as a precursor to the change of system, public perceptions of the 1956 uprising. At the time of its founding, the Institute’s main profile concerned media research, which played a defining role in its activities until the end.
Although this part of the collection does not contain background materials to the various contents analyses, the secondary literature indicates that the majority of contents analyses—which became increasingly important in the Institute’s work—aimed at tracing the formation of the economic mood in the country in tandem with systematic analysis of the media’s coverage of economic issues. Tendencies captured by mass media announcements on the economy (‘success story’ propaganda, omissions and distortions) were analyzed, as were the relations and interconnections between such media reports and public opinion. At the same time, numerous targeted surveys were carried out using contents analysis into specific media programs (series, contests, and discussion shows) or specific phenomena (including women in the media, the representation of Austrians in the press, and music programs), in order to explore their contents and visual characteristics. Research into mother tongue usage focused on reading skills, comprehension and functional illiteracy. In panel surveys, the Institute also measured levels of foreign language knowledge a number of times per year, while other research projects analyzed the visual characteristics of media content.
Throughout the period of its existence, the Institute paid careful attention to the methodological basis of empirical research. Methodological research dealt primarily with technical and contents problems related to survey method, such as the context of questionnaires, problems in formulating questions, and the order sequence of questions. Some research projects tried to ascertain the possible motivations behind ‘don’t know’ responses, while others attempted to reach exact measurements of viewership and listenership figures.
Our present practice of handling these various types of research together reflects the fact that the Institute’s researchers endeavored, from the beginning, to observe and analyze social communication processes, how means of mass communication functioned, changes in the culture of communication and the formation of public perceptions, as well as the mutual influence between these phenomena, as a systemic whole. The Institute’s research methodology placed great emphasis on utilizing the greatest variety of disciplines and methodologies in examining communication phenomena. In terms of the constitution of its researchers and data gatherers, the Institute also strove to emphasize interdisciplinarity. Among its employees were economists, humanities scholars, psychologists, philosophers, lawyers and mathematicians; a good few more arrived with qualifications in the natural sciences, alongside art historians, theoretical linguists and even special needs teachers.
- Appraisal, destruction and scheduling information
- From the research documentation, only the duplicate copies of foldouts containing raw data were destroyed. OSA has successfully preserved 88% of the data files, and processed 200 to date; work on the remainder is in progress.
- Accruals
Expected
Conditions of Access and Use
- Conditions governing access
- Paper documents are open for research, data files are restricted.
- Conditions governing reproduction
- Az OSA Archívum kutatótermében az anyag oktatási és kutatási célokra digitálisan másolható. Az adatfájlok korlátozott mennyiségben másolhatók.
- Physical characteristics and technical requirements
- Digital data can only be read with SPSS software available at a designated work station in OSA Research Room
Notes
- Note
- The series expands on an on-going bases. OSA cannot provide capacity for the the analysis of digital data, and only does research on demand in special cases.
Description Control
- Archivist's note
- April, 2013.
Azonosítás
- Jelzet
- HU OSA 420-1
- Cím
- Kutatások
- Idő(kör)
- 1970 - 1991
- Leírás szintje
- Subfonds
- Terjedelem, adathordozók (feldolgozott)
- 67 levéltári doboz, 8.38 folyóméter
Tartalom és Szerkezet
- Tárgy és tartalom (Kivonat)
- Az állag egyetlen sorozatot tartalmaz: 420-1-1 a közvélemény - és médiakutatásokra vonatkozó iratokat rendezi egységbe. Bár a közvélemény- és médiakutatások nem feltétlenül kapcsolódtak össze, az Intézet profiljának a kialakulásával egyre nehezebb ezeket elkülöníteni egymástól, hiszen a két lekérdezés egyszerre történt. A sorozatban kulturális-kommunikációs tárgyú vizsgálatok is megtalálhatók olyan témákban, mint például a rémhírek és terjedésük, a magyar lakosság idegennyelv-tudása, a szabadidő eltöltésének szociológiája, ünnepek a közgondolkodásban és a hétköznapi életben, vizuális kultúra, anyanyelvi kommunikációs kultúra és funkcionális analfabetizmus, a csernobili atomerőmű-szerencsétlenség a hazai médiában és közvéleményben, vagy - már a rendszerváltás előszeleként - 1956 a közgondolkodásban. Alapításakor az intézmény fő profilja a médiakutatás volt, ami mindvégig meghatározó szerepet játszott a tevékenységében.
A gyűjtemény ezen része nem tartalmazza a tartalomelemzések háttéranyagait, de a szakirodalom alapján feltételezhető, hogy a fokozatosan hangsúlyossá váló tartalomelemzések többsége a gazdasági közhangulat alakulásának nyomon követésével párhuzamosan a gazdasági jellegű médiatartalmak szisztematikus elemzésére irányult. Ennek keretében a tömegkommunikációban megjelenő gazdasági tartalmú közleményekben tetten érhető tendenciákat (sikerpropaganda, elhallgatás, torzítás), illetve áttételesen a médiatartalmak és a közgondolkodás viszonyát és összefüggéseit vizsgálták. Mindemellett számos célvizsgálat is készült a tartalomelemzés módszerével egy-egy konkrét műsor – sorozatok, vetélkedők, vitaműsorok – vagy médiajelenség (pl. nők a médiában, osztrákok képe a sajtóban, zenei műsorkínálat) tartalmi és vizuális sajátosságainak feltárására. Az anyanyelvi kommunikációval kapcsolatos kutatások fókuszában az olvasási készség, a szövegértés, és a funkcionális analfabetizmus álltak. A lakosság idegennyelv-ismeretének szintjéről – a panelvizsgálatok keretén belül – évente több alkalommal készült felmérés. Más vizsgálatok a médiában megjelenő tartalmak képi világának sajátosságait elemezték.
Az intézetben megalakulásának pillanatától komoly figyelmet szenteltek az empirikus kutatások módszertani megalapozásának. A módszertani kutatások elsősorban a survey módszerrel összefüggő technikai és tartalmi problémákat érintették, mint például a kérdőív kontextus hatása, a kérdések megfogalmazásának problémái, a kérdések sorrendjének szerepe. Egyes kutatások a „nem tudom” válaszok hátterében fellelhető motivációkat próbálták kitapintani, vagy a nézettség és hallgatottság mérés torzításait igyekeztek kiszűrni.
Az eltérő típusú kutatások együttes kezelése jelen gyakorlatunkban jelzi, hogy a Központ kutatói a kezdetektől fogva igyekeztek a társadalmi kommunikáció folyamatait, a tömegkommunikációs eszközök működését, a kommunikációs kultúra változásait és a közgondolkodás alakulását egymással szoros kölcsönhatásban, mintegy rendszerszerű együttesként szemlélni és értelmezni. A kutatási módszertanban nagy súly helyeződött arra, hogy a kommunikációs jelenségek vizsgálatában a legkülönfélébb szakterületek és megközelítésmódok érvényre jussanak. Az intézet a kutatói-adatfelvételi gárda összetételében is igyekezett az interdiszciplináris jelleget kihangsúlyozni. A munkatársak között voltak közgazdászok, bölcsészek, pszichológusok, filozófusok, jogászok, matematikusok; jó néhányan természettudományi képzettséggel érkeztek, de akadt művészettörténész, matematikai nyelvész, sőt gyógypedagógus is.
- Iratértékelés, selejtezés, tervezés
- A kutatási dokumentációból kizárólag a nyers adatokat (alapmegoszlásokat) tartalmazó leporellók másodpéldányait semmisítettük meg. Az adatfájlokat 88%-ban sikerült megmenteni, de eddig csak 200 adatfájlt sikerült eddig rekonstruálni, a munka folyamatosan zajlik.
- Gyarapodás
Várható
Hozzáférés és Felhasználás
- Jogi helyzet
- A papíralapú iratok teljes körűen hozzáférhetők, az adatfájlok korlátozás alá esnek.
- Reprodukciós korlátozások
- Az OSA Archívum kutatótermében az anyag oktatási és kutatási célokra digitálisan másolható. Az adatfájlok korlátozott mennyiségben másolhatók.
- Fizikai jellemzők, technikai követelmények
- A digitális adatállomány kizárólag SPSS szoftverrel olvasható, erre a célra az OSA Archívum kutatótermében kijelölt munkaállomás áll az érdeklődők rendelkezésére.
Megjegyzések
- Jegyzetek
- A sorozat anyaga folyamatosan gyarapszik. A digitális adatok elemzéséhez az Archívum nem tud elemzői kapacitást biztosítani, kutatási feladatokat az archívum munkatársai csak különleges esetben látnak el.
Ellenőrzés
- Levéltárosi jegyzetek
- A sorozat anyaga folyamatosan gyarapszik. A digitális adatok elemzéséhez az Archívum nem tud elemzői kapacitást biztosítani, kutatási feladatokat az archívum munkatársai csak különleges esetben látnak el.