HU OSA 419-0-2 Interviews with Holocaust Witnesses and Background Material (Holokauszt szemtanúkkal készült interjúk és háttéranyagok)

Identity Statement

Reference Code
HU OSA 419-0-2
Title
Interviews with Holocaust Witnesses and Background Material
Date(s)
2004 - 2012
Description Level
Series
Extent and medium (processed)
1 Digital container, 0.0 linear meters

Context

Name of creator(s)
Vajda, Júlia

Content and Structure

Scope and Content (Abstract)
The series includes interviews with Shoah witnesses, made in the research project led by Júlia Vajda between 2004 and 2007 (in the framework of the National Research and Development Program), and later until 2012.

The series consist of 25 and related digital background material, of which 22 are accessible. The rest are restricted until further notice upon the request of the interviewee. The series also includes a summary entitled Interviews Made in Gyönyü.

In the case of anonymized interviews, the pseudonym indicated in the title has been chosen by the interviewee, ID number were given by the interviewer. ID numbers assigned by the archivist can be found between square brackets.
Appraisal, destruction and scheduling information
No destruction was made.
Accruals

Expected

System of arrangement
alphabetical order

Conditions of Access and Use

Conditions governing access
22 of the interviews and related digital files are accessible for research and education purposes. The rest of t he interviews and the archival boxes are restricted, for further information OSA Reference Service is to be contacted. Certain files/documents containing personal information (eg. statement of interviewees) are not accessible even in persons otherwise not restricted.
Conditions governing reproduction
Az interjúk kizárólag kutatási és oktatási céllal másolhatóak.
Languages
Hungarian
Physical characteristics and technical requirements
Good condition. Digital sound files are mp3, WMA or WAVE, text files are pdf.

Description Control

Archivist's note
Processed by Judit Hegedűs, November 10, 2014.

Azonosítás

Jelzet
HU OSA 419-0-2
Cím
Holokauszt szemtanúkkal készült interjúk és háttéranyagok
Idő(kör)
2004 - 2012
Leírás szintje
Series
Terjedelem, adathordozók (feldolgozott)
1 Digitális gyűjtő, 0.0 folyóméter

Kontextus

Készítő(k) nevei
Vajda, Júlia

Tartalom és Szerkezet

Tárgy és tartalom (Kivonat)
A sorozat a Vajda Júlia által vezetett kutatás során 2004 és 2007 között (a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program keretében), majd 2012-ig, soászemtanúkkal készült interjúkat tartalmazza.

A sorozat huszonöt soászemtanúval készült interjút és kapcsolódó digitális háttéranyagaikat tartalmazza, ezek közül huszonkettő szabadon kutatható, a többi az interjúalany kívánsága szerint bizonyos időre vagy örökre korlátozás alá esik. A sorozatba tartozik továbbá egy összefoglaló Gyönyüi interjúk címmel.

Anonimizált interjúk esetében a címben megjelenő név az interjúalany által kért álnév és/vagy anonimitás-szám. A szögletes zárójelbe tett számot a feldolgozás során az Archívum munkatársa rendelte az adott személyhez.
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Selejtezés nem történt.
Gyarapodás

Várható

Hozzáférés és Felhasználás

Reprodukciós korlátozások
Az interjúk kizárólag kutatási és oktatási céllal másolhatóak.
Nyelvek
Hungarian
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Jó állapotú. A digitális hangfáljok formátuma mp3, WMA vagy WAVE, a szövegfájlok pdf formátumúak.
Call Number Description
Digital container #1
419-0-2:1/1
Rozália Bakonyiné
Bakonyiné Rozália

The folder contains: 1 sound file of interview (.wav); info, summary, interview transcipt; WWII, narrative biographical interview

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.wav); info, összefoglaló, interjú átirat; második világháború, narratív életútinterjúBakonyiné Rozália 1925-ben született Pincehelyen, egy gazdálkodó család gyermekeként. Elemi iskolai tanulmányait Magyarkeszin végezte, majd különbözeti vizsgával polgáriba járt. A polgári elvégzése után a községházánál dolgozott, majd Bodajkon, és Érden végzett kereskedelmi szaktanfolyamokat. 1944 decemberében az orosz csapatok elérték Magyarkeszit, ekkor ő és unokatestvérei a nagyszülők házában bujkáltak. A háború után nem kapott állást, mivel nagyapja kuláklistára került. Házasságáig apjának segített a házkörüli munkákban. 1955-ben ment férjhez. A zsidóüldözésről nem esik szó az interjúban.

Hungarian language, 2008,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-001
419-0-2:1/2
Józsefné Balla
Balla Józsefné

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúBalla Józsefné nagy családból származik, öt testvére volt, a család Gönyűn lakott. Az interjúalany 1933-ban látta meg a napvilágot a Győrhöz közeli településen. Szülei étkezdét üzemeltettek a Duna parton, majd egy kisebb tejüzemük volt, és zöldség kereskedelemmel is foglalkoztak. Gönyű fontos hajózási csomópont volt a háború előtt, így a vállalkozások biztos megélhetést biztosítottak a család számára.Az interjúalany tizenegy éves éves volt 1944-ben. Két legidősebb bátyját, mint leventét besorozták, nővére aki a családi vállalkozásban dolgozott súlyos szívbeteg volt. Nálánál két évvel idősebb testvére 1944 októberében tragikus módon vesztette életét. Amikor a halálmenetbe kényszerített zsidókat áthajtották a településen a fiú éppen a pékségbe tartott. Véletlenül a vonuló tömegbe keveredett, majd miután egy német katona rákiáltott, hogy tűnjön innen, kilépett a sorból, és egy hadijármű elgázolta. A helyiek az egyik közeli házba vitték, majd a győri kórházba szállították, az életét azonban nem tudták megmenteni. A gázoló katona napokkal később felkereste a családot. B.J.-né az interjúban beszámol a hosszú halálmenetekről, és a véres napokról. A menetben életüket vesztett zsidók holttesteit a temető mögötti hullaházba, és a temető mellé ásott tömegírokba dobták a német katonák, majd mésszel öntötték le őket. Elmesél továbbá egy történetet, miszerint évekkel később egy rokonát az egykori sírgödör mellé temették. Ekkor ruhadarabok és cipők kerültek elő a földből. Az interjúalany egyik sógornője egy holokauszt túlélő lánya. Apja ismeretlen körülmények között élte túl a vészkorszakot, ő már a háború után született.Szintén 1944-ben B.J.-né egy ismeretlen betegség következtében kórházba került, ahol már az orvosok is lemondtak róla. Nagyon rossz állapotban volt, a helyi pap már az utolsó kenetet is feladta neki, azonban hamarosan váratlanul jobban lett, végül meggyógyult.A háború után született még egy öccse, így ismét hatan lettek testvérek. Férjét Gönyűn ismerte meg, aki ott teljesített katonai szolgálatot. A férfi az Alföldről származott, de az asszony szülőfalujában telepedtek le, miután a negyvenes évek végén összeházasodtak. Egy gyermekük született, és három unokájuk van. Az interjúalany a háború után tisztviselő lett a helyi szövetkezetben, majd a tüzépnél dolgozott különböző munkakörökben. Férjével a hetvenes évek közepén egy énekkarba is beléptek, majd együtt járták az országot.

Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-002
419-0-2:1/3
Borbély Jánosné

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .wav); info, personal information sheet, summary, interview transcript, Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .wav); info, adatlap, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúBorbély Jánosné 1928-ban született a Fejér megyei Soponyán. A település közelében fekvő tanyán élt a családja, a szülők földműveléssel foglalkoztak. Iskoláit Ozorán végezte, a háború alatt pedig napszámosként dolgozott.Családjából többen is teljesítettek katonai szolgálatot. Férje, akivel csak a háború után házasodtak össze, másfél évvel a háború végét követően tért haza az amerikai hadifogságból. A közeli falvakból számos zsidó ismerőse volt, deportálásuknak szemtanúja volt.Amikor az orosz csapatok már Magyarországon voltak őt és néhány évvel idősebb nővérét nagyapjuk Ozorára vitte, ahol hónapokig bujkáltak. 1944-ben nagybátyját, akire saját testvéreként tekintett, a rendőrök ismeretlen okokból elvitték, a család pedig nem látta őt többé. Később derült ki, hogy az Andrássy út 60-ban halálra kínozták. Férjével a negyvenes évek végén kötötték össze az életüket, házasságukból két gyermekük született. Az interjúalany nyugdíjazásáig napszámosként dolgozott, majd a helyi szőrmegyárban kapott állást.

Hungarian language, 2005,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-003
419-0-2:1/4
Anonymous interview: Kő A15
Anonim interjú: Kő A15
The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3); consent form; Holocaust, narrative biographical interview, eye-witness
A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú
Az interjúalany a huszadik század első évtizedében született Salgótarjánban. A családja középosztálybeli életszínvonalon élt, az alanynak két testvére volt. Az elemi iskolát Salgótarjánban végezte, majd a kőszegi bencés gimnáziumban érettségizett.
Az érettségi megszerzése után néhány évig egy salgótarjáni gyárban dolgozott, a harmincas évek elején pedig bevonult katonának. 1936-tól Budapesten egyetemi tanulmányokat folytatott földrajz-történelem tanári szakon. Időközben megnősült, majd visszatért a honvédség kötelékébe, ahol egyre feljebb lépkedett a ranglétrán. A háborúban pilótaként vett részt, 1945-ben pedig orosz fogságba került, ahonnan egy év elteltével érkezett haza.
Tanári pályáját Zalaegerszegen kezdte meg az 1940-es évek végén. Később kémia tanári képesítést is szerzett, és korábbi gimnáziumában is oktatott, amely akkorra már a Jurisich Miklós Gimnázium nevet viselte. Szombathelyen még kilencven éves korában is tevékenykedett idegenvezetőként.
Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-004
419-0-2:1/5
Éva Eigel
Eigel Éva

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcipt; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúEigel Éva az 1920-as évek közepén látta meg a napvilágot Budapesten, egy Erdélyből áttelepült családban. Évának négy testvére volt. Édesapját, aki gyakran betegeskedett, fiatalon veszítette el. Három év múlva édesanyja is meghalt, az interjúalany pedig nagynénjéhez került Nagykátára. Később Évát egy zsidó családnál helyezték el, ahol az egyik nagyszülőt gondozta négy évig. Amikor betöltötte a tizenhatodik életévet, elment dolgozni. Először egy pesti üzletbe vették fel, ahol cselédmunkát kellett végeznie. Később a bátyja segítségével egy gyermektelen család által működtetett cukrászdában kezdett el dolgozni. A háború kezdetén egy gépgyárban dolgozott, ide éjjel is be kellett járnia, mivel többnyire fegyvereket gyártottak. Időközben Évának megszületett az első gyermeke. Ekkor már, mivel az éjszakázást nem tudta folytatni, egy konyhán kezdett el dolgozni. Udvarlójával, későbbi férjével, Zuglóba költöztek. A férfi katonaszökevény volt, ebből adódóan folyamatosan bujkálnia kellett, és még a légiriadók alkalmával sem ment le a pincébe. 1944-ben a velük szemben lévő házban egy fiatal zsidó asszony lakott gyermekével. A szüleit ekkor már csillagos házakba költöztették. Miután Éva kifigyelte, hogy az anya és gyermeke minden nap élelmiszert visznek a családtagoknak, ő is elkezdett segíteni az asszonynak. Addig sétált a kerítés mellett, amíg már senkit nem látott az utcán. Volt úgy, hogy a kerítésen belül egy idősebb férfi várt, neki adta oda a kenyeret. Máskor, amikor nem volt ott senki, csomagolópapírba tekerte az élelmiszert és úgy dobta át a kerítésen.Egy alkalommal a Keleti pályaudvar környékére készült, hogy ott cipőt vegyen a gyermekének, aki akkoriban kezdett el járni. A Dózsa György út és Thököly út sarkán látta, amint nyilasok kísértek zsidókat. Ekkor megszólalt egy sziréna, légiriadót jelzett. Erre az egyik asszony, kisbabájával a karján kiugrott a menetből, és megpróbált bemenekülni egy kapualjba. Az egyik nyilas tiszt Éva szeme láttára lőtte agyon a menekülni próbáló anyát és gyermekét. Elmondása szerint több alkalommal látott meneteket Zuglóban, és Pest belvárosában. Éva férje egy zsidó orvosnál dolgozott az Amerikai úton, ház körüli munkákat végzett. Amikor elkezdődött a gettósítás, a férj ezt az orvost elbújtatta egy munkatársánál, aki utcaseprő volt és egy pincében lakott. Az orvos három-négy hónapig bujkált itt. Éva férje gyakran járt el hozzájuk, vitt nekik ennivalót, erről azonban akkor nem beszélt Évának, csak később mondta el, hogy hová jár el. Az orvos lakásába is el-eljárt, hogy ellenőrizze, nem törtek-e be. Egy alkalommal a férj nem találta ott a zsidó orvost a megszokott helyen, feltételezték, hogy megtalálták és elhurcolták. Még az ötvenes évek során is kutakodtak utána, azonban többé nem érkezett hír felőle. Éva egy másik családról is mesélt, akiknek juttattak élelmiszert. Egy kisfiú járt hozzájuk a konyhára, ő vitte haza onnan alumínium tejeskannában az ételt. A fiút próbálta rávenni, hogy vegye le a csillagot a kabátjáról vagy legalább fordítsa ki a kabátját, hogy ne látszódjon. A gyermek ezt megfogadta, és azután úgy járt hozzájuk a konyhára.A háború után férjével egy ideig külön éltek, majd ismét összeköltöztek. Házasságukból összesen öt gyermekük született. Éva továbbra is konyhai kisegítő munkákat végzett, és közben nevelte a gyermekeit. Az interjú elkészültekor már kilenc unokájuk volt.

Hungarian language, 2005,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-005
419-0-2:1/6
Bertalanné Fehér
Fehér Bertalanné

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview trancript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúFehérné Bertalanné a húszas évek végén született Gönyűn. Mint sokan a faluból, ő is hajóscsaládból származik, édesapja és bátyja is hajón dolgoztak, így gyakran voltak távol a családtól. Édesanyja a háztartás vezetésével foglalkozott, mellette háztáji gazdaságot üzemeltetett. Az interjúalany az iskoláit Gönyűn végezte. A vészkorszak idején szemtanúja volt a halálmeneteknek, amelyek a falun haladtak keresztül, és a temető mellett lévő tömegsírokról is tudott. Elmondása szerint néhány alkalommal az elföldelést is látta.Élete nagy részében a helyi Vöröskereszt irodájában dolgozott titkárként. Betegségéig aktív tagja volt a falu nyugdíjas klubjának, az események szervezését is gyakran magára vállalta.

Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-006
419-0-2:1/7
Annonymous interview: Aban A07
Anonim interjú: Aban A07
The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3); interview transcript; info, personal information sheet, consent form; Holocaust, narrative biographical interview, Jew, ghetto
A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, zsidó, gettó
Az interjúalany a húszas évek végén született egy Dunaújváros közelében fekvő településen. Két éves volt, amikor családja a jobb megélhetés reményében Budapestre költözött. Szüleivel (testvére nem volt) Újlipótvárosba költöztek egy bérelt lakásba, amely később védett ház lett a vészkorszak során. Az interjúalany a kereskedelmi iskolát 1943-ban kezdte, azonban csak a háború után tudta befejezni, 1947-ben.
A német megszállás után nem kellett elhagyniuk a lakhelyüket, mivel az csillagos ház lett, majd a svéd nagykövetség védelme alá került. Az interjúalany a felszabadulásig részt vett antifasiszta, és különböző ellenálló csoportok munkájában. Röpiratokat terjesztett, és bizalmas leveleket szállított a német katonáktól hemzsegő Budapesten. Mindkét szülőjét elvesztette a háborúban. Édesapja 1943-ban a fronton halt meg egy büntetőszázad tagjaként, az édesanyát pedig egy szovjet katona lőtte le az otthonukban, 1945 januárjának végén.
A háború után az interjúalany befejezte a kereskedelmi iskolát, majd egy szakoktatói tanfolyamot is elvégzett. Felnőttkorában különböző építőipari vállalatoknál dolgozott, végül üzemvezetőként ment nyugdíjba. Kétszer házasodott meg, első feleségétől született két gyermeke.
Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-007
419-0-2:1/8
Gyula Görbe
Görbe Gyula

The folder contains: 4 sound files of interview (4 .mp3 and 4 .dss); info, sheet, summary, interview transcript, personal documents; Holocaust, narrative biographical interview, witness,

A mappa tartalma: interjú 4 audio fájlja (4 .mp3 és 4 .dss); info, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat, személyes dokumentumok; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúGörbe Gyula Baján látta meg a napvilágot 1912-ben. Ő maga is apja mesterségét folytatta: Szegeden szerzett gyógyszerész diplomát, és a család gyógyszertárát vette át az édesapa halála után. A gyógyszertárat 1950-ben államosították, de ezután is ott dolgozott. Szülei erdélyi származásúak, több falusi és vidéki gyógyszertárban dolgoztak, végül Baján telepedtek le. Egy nővére volt, aki tanítónő lett.Gyula a harmincas évek közepén volt katona. A háború alatt egy-egy hónapra hívták be, ekkor a szombathelyi hadikórházban dolgozott gyógyszerészként. Utoljára viszont Kecskemétre került (szintén a hadikórházba, 1944 szeptemberében), itt érte az orosz felszabadítás, ő pedig fogságba esett. Szegedre, majd Romániába került, de végül sikerült hazatérnie, 1945 júliusában.Története az apai foglalkozási hagyomány folytatása, ezt részletesen, dokumentumokkal illusztrálva mesélte el. Ezenkívül a fogságba kerülésének a történetéről mesélt részletesen. A bajai zsidóságról is említést tesz az interjúban. A háború előtti városi zsidó népesség életéről, és a deportálásokról mesélt. Elmondása szerint egy alkalommal ő maga is szemtanúja volt annak, amikor a csendőrök a menetet az állomásra terelték. Ekkor az egyik ismerős családot rá akarta bírni arra, hogy álljanak ki a sorból, és menjenek vele, ők azonban ezt nem tették meg.

Hungarian language, 2005,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-008
419-0-2:1/9
Mária Vacsora Handáné
Handáné Vacsora Mária

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, summary, interview transcipt; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és.dss); info, adatlap, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúMária 1928-ban született Pincehelyen, élete későbbi részében is ott élt. A hat elemi osztály elvégzését követően, tizenkét éves kora óta mezőgazdasági munkákat végzett.Az interjú alapján a második világháborúból számára az orosz csapatok jelenléte a legmeghatározóbb. Sokat mesél arról az időszakról, amikor a katonák már a településen voltak, őt pedig hosszú ideig bújtatta a családja. Továbbá arról a vagyonvesztésről, amit a családja az orosz katonák miatt elszenvedett. Az iskolában két zsidó barátnője is volt, a holokausztról leginkább az ő sorsukon keresztül esett szó. A két fiatal lányt 1944-ben családjukkal együtt deportálták, és a náci haláltáborokban gyilkolták meg őket. Mária családjából a bátyja volt az egyedüli személy, aki a háború idején katonai fronton szolgált. A férfi a Don-kanyarnál 1943-ban súlyos sérüléseket szenvedett, és egy kórházban vesztette életét februárban. Az interjúalany a negyvenes évek vége óta él házasságban, férjével két gyermekük született.

Hungarian language, 2008,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-009
419-0-2:1/10
Imréné Harcsa
Harcsa Imréné

The folder contains: 1 sound file of interview (.wma); info, personal information sheet, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.wma); info, adatlap, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúHarcsa Imréné törzsgyökeres pincehelyi. A harmincas évek közepén látta meg a napvilágot egy szegény családban. A hat elemi elvégzése után munkába állt, és már gyerekkorában elkezdett a mezőgazdaságban dolgozni. Az interjúban a pincehelyi zsidókról a gettósítás kapcsán mesél, de személyes kapcsolata nem volt a falubeli zsidósággal. Hallomásból tudja, hogy az akkori szomszédjuk zsidó feleségét apácák bújtatták a vészkorszak idején. H.I.-né családjából senki sem szolgált a fronton a háborúban, és veszteséget sem éltek meg. A háború után, az ötvenes évek elején kötött házasságot Harcsa Istvánnal. Két gyermekük született. Az államszocializmus kiépülése után belépett a helyi TSZ-be és ott végzett mezőgazdasági munkákat. A hatvanas évektől bejárónő volt egy családnál, majd a helyi iskolában kapott munkát. Később elvégzett egy szakácstanfolyamot, és szintén az iskolában dolgozott, ekkor már a konyhán.

Hungarian language, 2008,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-010
419-0-2:1/11
Júlia Jankó Horváthné
Horváthné Jankó Júlia

The folder contains: 1 sound file of interview (.wav); info, personal information sheet, summary, interview transcrip; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.wav); info, adatlap, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúAz interjúalany egy paraszti családból származik, a húszas évek első felében látta meg a napvilágot Pincehelyen. Fiatalon ment férjhez, már tizenhat éves korában megházasodott, csakúgy, mint ikertestvére. A háborút már felnőttként élte át. Férje az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol hadifogságba esett. Családjától több évig volt távol, és hosszú ideig hír sem érkezett felőle. Júlia a pincehelyi gettósításnak, illetve a vasútállomásra tartó menetnek is szemtanúja volt. Számos zsidó családot ismert a településről, mivel a legtöbb pincehelyi zsidó kereskedő volt. Férjével az ötvenes évke lején vállaltak gyermeket. Fiuk húszéves korában, tragikus módon vesztette életét: egy kocsmai mulatság alkalmával egy gyilkosságba fajuló konfliktus áldozata lett. Az interjúalany egész életében Pincehelyen élt, nyugdíjba vonulásáig a helyi TSZ-ben dolgozott.

Hungarian language, 2008,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-011
419-0-2:1/12
Ferenc Juhász
Juhász Ferenc

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúJuhász Ferenc egy budapesti polgári család gyermekeként született a húszas évek derekán. A család anyai ága kőszegi volt, Ferenc gyerekkorában gyakran töltötte itt a nyarakat. Amikor a harmincas évek közpén a szülei vállalkozása tönkrement, a család visszaköltözött Kőszegre. Ferenc az ottani bencés gimnáziumban érettségizett, majd kémiát, matematikán, és fizikát hallgatott Budapesten.Az interjúalany Pesten élte meg a háborút, és egészen személyes kötődése van a holokauszthoz: egyetemistaként szerelmes volt egy zsidó lányba, akivel nagyon intenzív kapcsolata volt a háború alatt (sokszor miatta őt is zsidónak nézték). A lány édesanyjával élt Rákosfalván, Ferenc sok időt töltött náluk. 1944-ben arra kérték a fiút, hogy bújtassa őket Kőszegen, mert nyilvánvaló volt számukra, hogy Pest nem biztonságos számukra. Ferenc ekkor hazautazott, hogy a családjával egyeztessen erről. Ekkor még nem tudhatta, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor látta szerelmét és édesanyját. Amikor visszatért a fővárosba sehol sem találta őket, sorsukról a mai napig nem tudta meg az igazságot. Az interjúalany 1944 végén hagyta el Magyarországot, hogy ne kelljen leventeként szolgálatot teljesítenie a kőszegi munkaszolgálatos táborban. Ausztriában, majd Németországban élt, ahol megismerkedett jövendőbeli német feleségével, akivel együtt települtek ki Ausztráliába 1946-ban.A házaspár ezután Franciaországban és Angliában is élt hosszabb-rövidebb ideig. Ferenc a London School of Economics hallgatója lett, és közgazdász diplomát szerzett. 1970-ben jött először haza Magyarországra. Jelenleg kétlaki életet él: a nyarakat Kőszegen tölti, az év nagy részében pedig franciaországi lakásában lakik.

Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-012
419-0-2:1/13
Sándor Király
Király Sándor

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info; interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info; interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúKirály Sándor 1925-ben született Dombóváron, földműves családból származik. Az elemi osztályok elvégzése után polgári fiúiskolába járt, az érettségit azonban csak felnőttként tette le. Szülei gazdaságában dolgozott, a háború után pedig egy közeli halgazdaságban helyezkedett el. Az interjúalany szemtanúja volt a dombóvári gettó létrehozásának, az ott lakók kiköltöztetésének, és a zsidók gettóba hurcolásának. Júliusban a deportálások idején is Dombóváron tartózkodott. Egy vasárnapi napon a templomból kijőve látta ahogy a csendőrök kegyetlen módon átvizsgálták a meghurcolt zsidókat és bevagonírozták őket. Elmondása szerint a deportálások előtt néhány zsidó kereskedő a szüleire bízott különböző vagyontárgyakat, és munkaeszközöket.

Hungarian language, 2005,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-013
419-0-2:1/14
János Kovács
Kovács János

The folder contains: 1 sound file1 of interview ( .mp3 and .dss); info, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúKovács János Pápán született a húszas évek elején. Nagy családban nőtt fel, hat testvére volt. Itt végezte tanulmányait is, majd Miskolcra vonult be katonának. A vészkorszak során szemtanúja volt a pápai zsidóság gettósításának, és deportálásának. A háború után egy rövid ideig Budapesten élt, majd visszaköltözve Pápára, mezőgazdasági munkásként dolgozott. János hátsó kertjének végéből nyílik a pápai zsidó temető, melynek a nyugdíjba vonulása óta ő a gondnoka, és a felújításban is nagy szerepe volt. A temetőt sokan látogatják Izraelből, és New Yorkból is, az egykori pápai ortodox zsidók leszármazottai. János elmondása szerint jó viszonyt ápol a látogatókkal.

Hungarian language, 2007,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-014
419-0-2:1/15
Károly Lehel
Lehel Károly
The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); interview transcript; info, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, witness
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); interjú átirat; info, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú
Lehel Károly az 1920-as évek elején látta meg a napvilágot Kőszegen. Az interjúalany iparos családból származik. Édesanyját, aki tanítónő volt fiatal korában elvesztette, így gyerekkora nagy részében édesapja nevelte.
A háború alatt egészségügyi szolgálatot teljesített Nagykanizsán, majd pesti tisztiiskolai kiképzés után Csornán egészségügyi tiszt lett. A pesti időszak kapcsán szó esik egy papról, aki zsidóknak adott menlevelet a vészkorszak alatt, ezért később kivégezték. Károly személyes tapasztalatokról a zsidóüldözést illetően nem számolt be.
A háború után falusi tanítóként dolgozott, majd 1953-tól a MÁV Nevelőotthonba nevezték ki nevelőnek.
Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-015
419-0-2:1/16
Ferenc Mészáros
Mészáros Ferenc
The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); interview transcript;info, consent form; Holocaust, narrative biographical interview, witness
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss);interjú átirat; info, hozzájárulási nyilatkozat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú
Mészáros Ferenc Kőszegen született az 1930-as évek során. Édesapja a helyi téglagyárban dolgozott, a család egy szolgálati lakásban élt.
Később Ferenc is a téglagyárban kapott állást, ahol nyugdíjba vonulásáig különböző beosztásokban dolgozott. Rövid ideg Győrben vállalt munkát a vagongyárban, majd ismét Kőszegre költözött. Az ötvenes évek közepén házasodott meg, három gyermeke született.
Az interjúalany a zsidóüldözés idején is a téglagyárban dolgozott, így szemtanúja volt a munkaszolgálatosok kényszermunkájának, majd később a zsidó lakosság elhurcolásának is. Mivel a téglagyár külön vasúti sínekkel rendelkezett, oda terelték a zsidókat, és ott is vagonírozták be őket. Ferenc mivel minden nap a téglagyárban volt, néhány munkaszolgálatossal is kapcsolatba került, nekik ha tudott kenyeret csempészett be.
Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-016
419-0-2:1/17
Rozália Piszker
Piszker Rozália
The folder contains: 1 sound file of interview (.wav); info, personal information sheet, consent form, summary, transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.wav); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú
Piszker Rozália a húszas évek végén született Pincehelyen. Szegény családól származott, így a hat elemi elvégzése után neki is munkába kellett állnia. Mint sok falubeli, ő is a közeli művirággyárban kapott állást. Az interjúalany a háború előtt szombatonként sábeszgojként dolgozott egy rabbinál, a helyi zsidósággal tehát közvetlen kapcsolatban volt. Továbbá megemlíti nagybátyját, aki a háború előtt és alatt egy antiszemita lap szerkesztésén dolgozott.
Édesapja a fronton vesztette életét, sírjára csak évtizedekkel később talált rá a család. Rozália szemtanúja volt a pincehelyi gettósításnak, és a gettó kiürítésének is.
A háború után visszament korábbi munkahelyére, majd egy tejüzemben kapott munkát. Az ötvenes évek elején házasodott meg, férjétől két gyermeke született. Később az egyik unokáját is ő nevelte fel. Jelenleg is Pincehelyen él.
Hungarian language, 2008,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-017
419-0-2:1/18
Tamás Prugberger
Prugberger Tamás
The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); interview transcript; info; Holocaust, narrative biographical interview, witness
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); interjú átirat; info; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú
Prugberger Tamás édesapja a vészkorszak idején egy zsidó fiú életét mentette meg, vele, mint egy embermentő gyerekével készült interjú.
Az interjúalany 1937-ben született Szombathelyen egy nagypolgári családban. Édesapja orvos volt a helyi kórházban, szülei jó kapcsolatban voltak a város szellemi és kulturális elitjével, nagy társasági élet folyt náluk. Tamás a háborút és a vészkorszakot kisgyerekként élte át.
1944. március 19-én, náluk ebédelt édesapja munkatársa, a zsidó származású Görög Dénes és családja. A német csapatok bevonulását a lakás ablakából nézték végig, az interjúalany édesapja pedig már ekkor azt javasolta barátjának, hogy minél előbb utazzanak Budapestre. Görögék azonban nem így tettek, és Szombathelyen maradtak.
A gettósítás kezdetekor az interjúalany édesapja igyekezett minden lehetséges módon segíteni a zsidó családon. Két kisgyermeküket, akik nagyjából az interjúalannyal voltak egyidősek, Tamás édesapja elbújtatta. Közülük csak a tízéves kisfiút tudták megmenteni, őt Kőszegre vitték, ahol apácák bújtatták a háború végéig. Testvére Klára egy tüdőgyulladás következtében kórházba került, ahol a nyilasok megtalálták, és a szombathelyi gettóba hurcolták. A szülőket és a kislányt Auschwitzba deportálták, ahol mindhármukat meggyilkolták.
(Prugberger Tamás édesapja által bújtatott Görög Sándor, aki később országosan elismert gyógyszerkutató lett, a kétezres évek során „Repkényszaggatás - Önéletrajz, családtörténet, korrajz a 20. századból” címmel memoárt írt családja sorsáról, és a a vészkorszak alatt átéltekről. A műben részletesebben szó esik az embermentésről. – A levéltáros megjegyzése.)
Hungarian language, 2008,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-018
419-0-2:1/19
Vilmosné Sipos
Sipos Vilmosné

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info; interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info; interjú átirat, holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú. Az interjúalany Dombóváron látta meg a napvilágot a harmincas évek során. Két testvére volt, édesapja mozdonyvezetőként dolgozott, édesanyja pedig a háztartást vezette. Az egyik testvére fiatalon megbetegedett, és hosszú eredménytelen vizsgálatok után zsidó háziorvosuk javaslatára felutaztak vele Budapestre, a Szabolcs utcai kórházba. Itt kiderült a lányról, hogy cukorbeteg, és a megfelelő kezeléssel meg tudja őrizni egészségét. Ezután hosszú évekig a dombóvári orvosuk kezelte, akivel a család jó viszonyt ápolt. Hasonlóképp közeli kapcsolatban voltak a város zsidó kereskedőivel. Az interjúalany szemtanúja volt a zsidó lakosok gettósításának is. Ismerősei közül senki sem tért vissza a haláltáborokból. Sipos Vilmosné édesapja a háború során vesztette életét. Egy alkalommal az általa vezetett mozdonyt bombatalálat érte Dombóvár és Budapest között. A férfi csodával határos módon túlélte az esetet, de hónapokig kórházban kellett feküdnie. 1944 októberének végén hazaküldték a kórházból, az orosz csapatok pedig a lakásukban találtak rá. Mivel S.V.-né édesapja ekkor még lábadozott, és sérülései miatt kötéseket viselt, az orosz tisztek katonának hitték. Málenkij robotra hurcolták, és többé nem tért haza.

Hungarian language, 2005,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-019
419-0-2:1/20
Tivadarné Soós
Soós Tivadarné
The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); interview transcript; info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, witness, savior of Jews
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); interjú átirat; info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú, embermentő
Az interjúalany 1936-ban született Gönyűn. Három testvére volt, egy húga, és két bátyja. Édesapja hajón volt első kormányos, az év nagy részét családjától távol a vízen töltötte.
S.T.-né az elemi iskolát Gönyűn végezte, majd Győrben, egy kereskedelmi iskolában lett kollégista. Tizennyolc évesen azonban kimaradt az iskolából, haza kellett mennie besegíteni a földeken. Férjét Győrben ismerte meg, később az interjúalany szülőfalujában telepedtek le. S.T.-né néhány évnyi háztáji munka után Győrben kezdett el dolgozni anyaggazdálkodóként, majd raktárvezetőként.
Nyolc éves volt 1944-ben. Amikor meghallották, hogy a halálmenetbe kényszerített zsidók közelednek a falu felé, édesanyja úgy döntött, hogy valahogy megpróbálnak segíteni nekik. Az interjúalany elmondása szerint napokon át sütöttek tököket, hogy azt adják a zsidóknak. A csoportot a közeli Bakonyéri hídnál várta S.T.-né és édesanyja. Amikor közel értek hozzájuk, elkezdték osztogatni az embereknek a tökszeleteket. Ekkor az egyik kísérő katona ekkor németül ráordított az édesanyára, rácsapott az arcára és berángatta a megrémült asszonyt a csoportba. Azt a csoportot egészen Gönyű Győr felöli határáig, a Kucsera-házig vitték, ahol egy udvarra hajtották be őket. Az interjúalany értesítette az egyik szomszédjukat, aki elszaladt a hírrel a falu egy befolyásos személyéhez. Ez a férfi elment a katonákhoz, és a segítségével hamarosan elengedték az édesanyát. Az ütés nyoma hosszú ideig látszott a nő arcán, sokáig nem mert kimenni az utcára, mind ezek ellenére családdal közösen úgy döntöttek, hogy a következő csoportból megmentenek valakit. Így is lett, elbújtattak egy férfit, akinek később az interjúalany idősebb bátyja segített gyalogszerrel Budapest felé szökni. Elmondása szerint bátyja az ötvenes években felkereste a férfit Budapesten, aki akkor egy ékszerüzletet vezetett.
Amikor az orosz csapatok megjelentek a faluban, még egy rendkívüli, de szerencsés kimenetelű esemény történt a családban. S.T.-né bátyja, aki az embermentésben működött közre, születésnapjára egy német bakancsot kapott ajándéka az édesapjuktól. Egy alkalommal az egyik orosz tiszt ezt észrevette az akkor tizenhét éves fiún, és rögtön jelentette a felettesének. Az interjúalany testvérét málenkij robotra hurcolták volna, ám a férfi, aki az anyát is megmentette a halálmenettől, alkudozásba kezdett az orosz tisztekkel, akik végül elengedték a fiút.
Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-020
419-0-2:1/21
Ferencé Sörös
Sörös Ferencé

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúSörös Ferencné 1933-ban látta meg a napvilágot Gönyűn. Nagy családba született: hét testvére volt, három fiú és négy lány. Édesapja szerb származású, édesanyja szlovák volt. Mint a faluból oly sokan, S.F.-né is hajóscsalád tagja. Az elemi osztályokat Gönyűn végezte, utána Sopronba járt kereskedelmi iskolába, amelyet azonban nem fejezett be. Édesanyja két év után hazahívta, mert a munkaerejére otthon volt szükség. A családnak hat hold dohányföldje volt, az interjúalanynak is ott kellett dolgoznia. 1944-ben tizenegy éves volt. Közel laktak az országúthoz, így jól láthatta, a zsidók vonuló csoportját. Az egyik csoport érkezésekor éppen tejért indult barátaival. Az interjúalany egy út széli kútból teletöltötte az üres kannát vízzel és átadta az egyik embernek. Az egyik tiszt ekkor belökte őt a zsidók közé, de a felettese ráparancsolt, így a fiatal lányt elengedték, aki elfutott a többiekkel. Annak ellenére, hogy azokon a napokon sokan nem engedték gyerekeiket az utcára, ő kimerészkedett, így láthatta azt is, amint embereket dobálnak a Dunába egy kikötött uszályból. Később szemtanúja volt annak is, ahogy a meggyilkoltak holttesteit a falu temetője mellett lévő tömegsírba dobták.A háború után még egy ideig a családi földeken dolgozott, majd Pénzügyőrséghez került adminisztrátori állásba. Férjét, akivel az ötvenes évek elején házasodtak össze, már gyermekkorában is ismerte. A férfi szintén hajós volt, így az év nagy részét a Dunán töltötte. A házaspárnak két gyermeke született az ötvenes évek során.

Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-021
419-0-2:1/22
Szabó Istvánné

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúSzabó Istvánné 1914-ben, a mai Szlovákia területén fekvő Palócpusztán született. Szülei, testvérei cselédek, napszámosok voltak, ő is erre a sorsra jutott. Tizenéves volt, amikor a család Galántára költözött, mert ott kaptak munkát. Apját az első világháborúban besorozták, fogságba esett, és csak évekkel az eltűnését követően tért haza, teljesen váratlanul. A család ekkor egy cselédszálláson lakott, az ablakon bezörgető apa szívszorító látványt nyújtott: gyalog jött haza a keleti frontról, meztelen volt, minden ruhája lefoszlott róla, lábai kisebesedtek. Sz. I.-né gyakran járt takarítani és vasalni zsidó családokhoz, időnként a gyerekekre is vigyázott. Rengeteget dolgozott, gyakran előfordult, hogy napi 15-16 óra munka után ért haza. Korán férjhez ment, és már tizenhat évesen megszülte az első gyermekét, akit később még kettő követett. Férjétől a harmincas évek végén elvált.1938-ban egyetlen nap alatt kitelepítették a családot. Az interjúalany apja és bátyja Morvaországba került, a család női tagjait pedig egy Veszprém megyei faluba költöztették. Itt egy családi gazdaság napszámosai lettek, de mivel a gazda nagyon alacsony bért fizetett, hamarosan új munka után kellett nézniük: ekkor kerültek Gönyűre. Sz.I.-né 1942 óta él a településen.Az asszony a halálmenetbe kényszerített zsidók vonulásának is Gönyűn volt szemtanúja. Amikor a menet közvetlenül az ő háza előtt haladt el, egy fémkannában vizet, és egy darab kenyeret vitt magával, hátha tud segíteni. Amikor egy pohárnyi vizet nyújtott az egyik férfi felé, a katona kiütötte a kezéből a poharat, megragadta az asszonyt a karjánál fogva, és az árokba taszította. A zsidókat a mai Takarékszövetkezet helyén egykor álló épület udvarába terelték. Másnap az interjúalany egy uszályt látott a Duna közepén, amiből halott és még mozgó embereket hajigáltak a vízbe. Még az előző napon az egyik zsidó férfi odakiáltott neki, hogy talál egy eldobott bőröndöt, kicsit feljebb az út szélén, tartsa meg, neki már nincs rá szüksége. Megkereste a bőröndöt, amelyben egy férfi bakancson kívül semmi sem volt. A bakancs mára már elkopott, a bőröndöt azonban Szabó Istvánné megőrizte, erről az interjú készítője felvételeket is csinált.

Hungarian language, 2006,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-022
419-0-2:1/23
Jánosné Szakács
Szakács Jánosné
The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary; Holocaust, narrative biographical interview, witness
A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú
Szakács Jánosné a harmincas évek első felében született Gönyűn. Édesapja, mint a falubeli férfiak többsége, hajós volt, így az év legnagyobb részét a vízen töltötte. Édesanyja a háztartást vezette, és alkalmi munkákat végzett.
Az interjúalany tízes évei elején szemtanúja volt a Gönyűn keresztülvonuló halálmenetnek. A történteket csak az ablakból látta, ugyanis szülei nem engedték ki az utcára. Sz.J.-né egyik nagybátyja pék volt a faluban, főutcára nyíló péksége volt. Egy alkalommal a meghurcolt zsidók közül kiválasztottak néhány férfit – köztük helybélieket is –, akiknek a pékségben kellett kenyeret sütniük a menet számára. Elmondása szerint ez a legközvetlenebb emléke a vészkorszakról.
Az interjúalany a háború után hozzáment egy falubeli férfihoz, aki szintén hajós volt. Házasságukból két gyermekük született.
Hungarian language, 2006,
419-0-2:1/24
Károly Székely
Székely Károly

The folder contains: 5 sound files of interview (5 .wav); info; interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 5 audio fájlja (5 .wav); info, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú

Székely Károly a Káli-medencében található Kékkúton született a negyvenes évek elején. Családja gazdálkodással foglalkozott, többek között állatokat tartottak, és szőlőt termesztettek.

Édesapja a negyvenes évek elejéig csendőr volt, majd besorozták, és a 2. magyar hadsereg tagjaként a Don-kanyarba került 1942-ben. A férfinek sikerült megmenekülnie, de csak évekkel később került haza, miután sokáig kellett kórházban ápolni a hideg okozta súlyos sérülései miatt.

Károly az interjúban említést tesz a szomszédos települések ortodox zsidó lakosságáról. Szülei gyakran árusítottak nekik ludakat, mivel az állat húsa kósernek számít. Továbbá szó esik az egyik közeli faluban bújtatott zsidókról, akiknek a helyi vincellér nyújtott segítséget.

Az interjúalany aktív évei során bányákban dolgozott, majd szőlőtermesztéssel, és borkészítéssel foglalkozott.

Hungarian language, 2007,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-024
419-0-2:1/25
József Wilhelm
Wilhelm József

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúWilhelm József 1926-ban született Baján. A háború előtt kezdte el a tanítóképzőt, amit csak 1945 után fejezett be. A negyvenes években részt vett levente kiképzésen, 1944-ben pedig nemzetőrnek állt. Egy alkalommal szolgálatteljesítés (élelmiszert szállítottak) közben unokaöccsét lelőtték a német katonák, miután konfliktusba kerültek velük. Ő maga súlyosan megsérült, és kórházba került. A háború után letartóztatták kémkedés gyanújával, és Hajmáskérre vitték kényszermunkára. Innen került vissza Bajára, ahol folytatta a tanulmányait. Egy alföldi falu iskolájában lett tanító, majd megházasodott, és visszaköltözött Bajára. Később egy közeli iskola igazgatójává nevezték ki.

Hungarian language, 2005,
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-025
419-0-2:1/26
Interviews with Wittnesses in Gönyü / Gönyüi szemtanú interjúk
An introduction to the interviews made with witnesses in Görnyü
Digital version available | HU OSA 419-0-2_001-026