The folder contains: 1 sound file of interview (.wav); info, summary, interview transcipt; WWII, narrative biographical interview

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.wav); info, összefoglaló, interjú átirat; második világháború, narratív életútinterjúBakonyiné Rozália 1925-ben született Pincehelyen, egy gazdálkodó család gyermekeként. Elemi iskolai tanulmányait Magyarkeszin végezte, majd különbözeti vizsgával polgáriba járt. A polgári elvégzése után a községházánál dolgozott, majd Bodajkon, és Érden végzett kereskedelmi szaktanfolyamokat. 1944 decemberében az orosz csapatok elérték Magyarkeszit, ekkor ő és unokatestvérei a nagyszülők házában bujkáltak. A háború után nem kapott állást, mivel nagyapja kuláklistára került. Házasságáig apjának segített a házkörüli munkákban. 1955-ben ment férjhez. A zsidóüldözésről nem esik szó az interjúban.

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúBalla Józsefné nagy családból származik, öt testvére volt, a család Gönyűn lakott. Az interjúalany 1933-ban látta meg a napvilágot a Győrhöz közeli településen. Szülei étkezdét üzemeltettek a Duna parton, majd egy kisebb tejüzemük volt, és zöldség kereskedelemmel is foglalkoztak. Gönyű fontos hajózási csomópont volt a háború előtt, így a vállalkozások biztos megélhetést biztosítottak a család számára.Az interjúalany tizenegy éves éves volt 1944-ben. Két legidősebb bátyját, mint leventét besorozták, nővére aki a családi vállalkozásban dolgozott súlyos szívbeteg volt. Nálánál két évvel idősebb testvére 1944 októberében tragikus módon vesztette életét. Amikor a halálmenetbe kényszerített zsidókat áthajtották a településen a fiú éppen a pékségbe tartott. Véletlenül a vonuló tömegbe keveredett, majd miután egy német katona rákiáltott, hogy tűnjön innen, kilépett a sorból, és egy hadijármű elgázolta. A helyiek az egyik közeli házba vitték, majd a győri kórházba szállították, az életét azonban nem tudták megmenteni. A gázoló katona napokkal később felkereste a családot. B.J.-né az interjúban beszámol a hosszú halálmenetekről, és a véres napokról. A menetben életüket vesztett zsidók holttesteit a temető mögötti hullaházba, és a temető mellé ásott tömegírokba dobták a német katonák, majd mésszel öntötték le őket. Elmesél továbbá egy történetet, miszerint évekkel később egy rokonát az egykori sírgödör mellé temették. Ekkor ruhadarabok és cipők kerültek elő a földből. Az interjúalany egyik sógornője egy holokauszt túlélő lánya. Apja ismeretlen körülmények között élte túl a vészkorszakot, ő már a háború után született.Szintén 1944-ben B.J.-né egy ismeretlen betegség következtében kórházba került, ahol már az orvosok is lemondtak róla. Nagyon rossz állapotban volt, a helyi pap már az utolsó kenetet is feladta neki, azonban hamarosan váratlanul jobban lett, végül meggyógyult.A háború után született még egy öccse, így ismét hatan lettek testvérek. Férjét Gönyűn ismerte meg, aki ott teljesített katonai szolgálatot. A férfi az Alföldről származott, de az asszony szülőfalujában telepedtek le, miután a negyvenes évek végén összeházasodtak. Egy gyermekük született, és három unokájuk van. Az interjúalany a háború után tisztviselő lett a helyi szövetkezetben, majd a tüzépnél dolgozott különböző munkakörökben. Férjével a hetvenes évek közepén egy énekkarba is beléptek, majd együtt járták az országot.

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .wav); info, personal information sheet, summary, interview transcript, Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .wav); info, adatlap, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúBorbély Jánosné 1928-ban született a Fejér megyei Soponyán. A település közelében fekvő tanyán élt a családja, a szülők földműveléssel foglalkoztak. Iskoláit Ozorán végezte, a háború alatt pedig napszámosként dolgozott.Családjából többen is teljesítettek katonai szolgálatot. Férje, akivel csak a háború után házasodtak össze, másfél évvel a háború végét követően tért haza az amerikai hadifogságból. A közeli falvakból számos zsidó ismerőse volt, deportálásuknak szemtanúja volt.Amikor az orosz csapatok már Magyarországon voltak őt és néhány évvel idősebb nővérét nagyapjuk Ozorára vitte, ahol hónapokig bujkáltak. 1944-ben nagybátyját, akire saját testvéreként tekintett, a rendőrök ismeretlen okokból elvitték, a család pedig nem látta őt többé. Később derült ki, hogy az Andrássy út 60-ban halálra kínozták. Férjével a negyvenes évek végén kötötték össze az életüket, házasságukból két gyermekük született. Az interjúalany nyugdíjazásáig napszámosként dolgozott, majd a helyi szőrmegyárban kapott állást.

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcipt; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúEigel Éva az 1920-as évek közepén látta meg a napvilágot Budapesten, egy Erdélyből áttelepült családban. Évának négy testvére volt. Édesapját, aki gyakran betegeskedett, fiatalon veszítette el. Három év múlva édesanyja is meghalt, az interjúalany pedig nagynénjéhez került Nagykátára. Később Évát egy zsidó családnál helyezték el, ahol az egyik nagyszülőt gondozta négy évig. Amikor betöltötte a tizenhatodik életévet, elment dolgozni. Először egy pesti üzletbe vették fel, ahol cselédmunkát kellett végeznie. Később a bátyja segítségével egy gyermektelen család által működtetett cukrászdában kezdett el dolgozni. A háború kezdetén egy gépgyárban dolgozott, ide éjjel is be kellett járnia, mivel többnyire fegyvereket gyártottak. Időközben Évának megszületett az első gyermeke. Ekkor már, mivel az éjszakázást nem tudta folytatni, egy konyhán kezdett el dolgozni. Udvarlójával, későbbi férjével, Zuglóba költöztek. A férfi katonaszökevény volt, ebből adódóan folyamatosan bujkálnia kellett, és még a légiriadók alkalmával sem ment le a pincébe. 1944-ben a velük szemben lévő házban egy fiatal zsidó asszony lakott gyermekével. A szüleit ekkor már csillagos házakba költöztették. Miután Éva kifigyelte, hogy az anya és gyermeke minden nap élelmiszert visznek a családtagoknak, ő is elkezdett segíteni az asszonynak. Addig sétált a kerítés mellett, amíg már senkit nem látott az utcán. Volt úgy, hogy a kerítésen belül egy idősebb férfi várt, neki adta oda a kenyeret. Máskor, amikor nem volt ott senki, csomagolópapírba tekerte az élelmiszert és úgy dobta át a kerítésen.Egy alkalommal a Keleti pályaudvar környékére készült, hogy ott cipőt vegyen a gyermekének, aki akkoriban kezdett el járni. A Dózsa György út és Thököly út sarkán látta, amint nyilasok kísértek zsidókat. Ekkor megszólalt egy sziréna, légiriadót jelzett. Erre az egyik asszony, kisbabájával a karján kiugrott a menetből, és megpróbált bemenekülni egy kapualjba. Az egyik nyilas tiszt Éva szeme láttára lőtte agyon a menekülni próbáló anyát és gyermekét. Elmondása szerint több alkalommal látott meneteket Zuglóban, és Pest belvárosában. Éva férje egy zsidó orvosnál dolgozott az Amerikai úton, ház körüli munkákat végzett. Amikor elkezdődött a gettósítás, a férj ezt az orvost elbújtatta egy munkatársánál, aki utcaseprő volt és egy pincében lakott. Az orvos három-négy hónapig bujkált itt. Éva férje gyakran járt el hozzájuk, vitt nekik ennivalót, erről azonban akkor nem beszélt Évának, csak később mondta el, hogy hová jár el. Az orvos lakásába is el-eljárt, hogy ellenőrizze, nem törtek-e be. Egy alkalommal a férj nem találta ott a zsidó orvost a megszokott helyen, feltételezték, hogy megtalálták és elhurcolták. Még az ötvenes évek során is kutakodtak utána, azonban többé nem érkezett hír felőle. Éva egy másik családról is mesélt, akiknek juttattak élelmiszert. Egy kisfiú járt hozzájuk a konyhára, ő vitte haza onnan alumínium tejeskannában az ételt. A fiút próbálta rávenni, hogy vegye le a csillagot a kabátjáról vagy legalább fordítsa ki a kabátját, hogy ne látszódjon. A gyermek ezt megfogadta, és azután úgy járt hozzájuk a konyhára.A háború után férjével egy ideig külön éltek, majd ismét összeköltöztek. Házasságukból összesen öt gyermekük született. Éva továbbra is konyhai kisegítő munkákat végzett, és közben nevelte a gyermekeit. Az interjú elkészültekor már kilenc unokájuk volt.

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview trancript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúFehérné Bertalanné a húszas évek végén született Gönyűn. Mint sokan a faluból, ő is hajóscsaládból származik, édesapja és bátyja is hajón dolgoztak, így gyakran voltak távol a családtól. Édesanyja a háztartás vezetésével foglalkozott, mellette háztáji gazdaságot üzemeltetett. Az interjúalany az iskoláit Gönyűn végezte. A vészkorszak idején szemtanúja volt a halálmeneteknek, amelyek a falun haladtak keresztül, és a temető mellett lévő tömegsírokról is tudott. Elmondása szerint néhány alkalommal az elföldelést is látta.Élete nagy részében a helyi Vöröskereszt irodájában dolgozott titkárként. Betegségéig aktív tagja volt a falu nyugdíjas klubjának, az események szervezését is gyakran magára vállalta.

The folder contains: 4 sound files of interview (4 .mp3 and 4 .dss); info, sheet, summary, interview transcript, personal documents; Holocaust, narrative biographical interview, witness,

A mappa tartalma: interjú 4 audio fájlja (4 .mp3 és 4 .dss); info, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat, személyes dokumentumok; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúGörbe Gyula Baján látta meg a napvilágot 1912-ben. Ő maga is apja mesterségét folytatta: Szegeden szerzett gyógyszerész diplomát, és a család gyógyszertárát vette át az édesapa halála után. A gyógyszertárat 1950-ben államosították, de ezután is ott dolgozott. Szülei erdélyi származásúak, több falusi és vidéki gyógyszertárban dolgoztak, végül Baján telepedtek le. Egy nővére volt, aki tanítónő lett.Gyula a harmincas évek közepén volt katona. A háború alatt egy-egy hónapra hívták be, ekkor a szombathelyi hadikórházban dolgozott gyógyszerészként. Utoljára viszont Kecskemétre került (szintén a hadikórházba, 1944 szeptemberében), itt érte az orosz felszabadítás, ő pedig fogságba esett. Szegedre, majd Romániába került, de végül sikerült hazatérnie, 1945 júliusában.Története az apai foglalkozási hagyomány folytatása, ezt részletesen, dokumentumokkal illusztrálva mesélte el. Ezenkívül a fogságba kerülésének a történetéről mesélt részletesen. A bajai zsidóságról is említést tesz az interjúban. A háború előtti városi zsidó népesség életéről, és a deportálásokról mesélt. Elmondása szerint egy alkalommal ő maga is szemtanúja volt annak, amikor a csendőrök a menetet az állomásra terelték. Ekkor az egyik ismerős családot rá akarta bírni arra, hogy álljanak ki a sorból, és menjenek vele, ők azonban ezt nem tették meg.

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, summary, interview transcipt; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és.dss); info, adatlap, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúMária 1928-ban született Pincehelyen, élete későbbi részében is ott élt. A hat elemi osztály elvégzését követően, tizenkét éves kora óta mezőgazdasági munkákat végzett.Az interjú alapján a második világháborúból számára az orosz csapatok jelenléte a legmeghatározóbb. Sokat mesél arról az időszakról, amikor a katonák már a településen voltak, őt pedig hosszú ideig bújtatta a családja. Továbbá arról a vagyonvesztésről, amit a családja az orosz katonák miatt elszenvedett. Az iskolában két zsidó barátnője is volt, a holokausztról leginkább az ő sorsukon keresztül esett szó. A két fiatal lányt 1944-ben családjukkal együtt deportálták, és a náci haláltáborokban gyilkolták meg őket. Mária családjából a bátyja volt az egyedüli személy, aki a háború idején katonai fronton szolgált. A férfi a Don-kanyarnál 1943-ban súlyos sérüléseket szenvedett, és egy kórházban vesztette életét februárban. Az interjúalany a negyvenes évek vége óta él házasságban, férjével két gyermekük született.

The folder contains: 1 sound file of interview (.wma); info, personal information sheet, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.wma); info, adatlap, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúHarcsa Imréné törzsgyökeres pincehelyi. A harmincas évek közepén látta meg a napvilágot egy szegény családban. A hat elemi elvégzése után munkába állt, és már gyerekkorában elkezdett a mezőgazdaságban dolgozni. Az interjúban a pincehelyi zsidókról a gettósítás kapcsán mesél, de személyes kapcsolata nem volt a falubeli zsidósággal. Hallomásból tudja, hogy az akkori szomszédjuk zsidó feleségét apácák bújtatták a vészkorszak idején. H.I.-né családjából senki sem szolgált a fronton a háborúban, és veszteséget sem éltek meg. A háború után, az ötvenes évek elején kötött házasságot Harcsa Istvánnal. Két gyermekük született. Az államszocializmus kiépülése után belépett a helyi TSZ-be és ott végzett mezőgazdasági munkákat. A hatvanas évektől bejárónő volt egy családnál, majd a helyi iskolában kapott munkát. Később elvégzett egy szakácstanfolyamot, és szintén az iskolában dolgozott, ekkor már a konyhán.

The folder contains: 1 sound file of interview (.wav); info, personal information sheet, summary, interview transcrip; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.wav); info, adatlap, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúAz interjúalany egy paraszti családból származik, a húszas évek első felében látta meg a napvilágot Pincehelyen. Fiatalon ment férjhez, már tizenhat éves korában megházasodott, csakúgy, mint ikertestvére. A háborút már felnőttként élte át. Férje az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol hadifogságba esett. Családjától több évig volt távol, és hosszú ideig hír sem érkezett felőle. Júlia a pincehelyi gettósításnak, illetve a vasútállomásra tartó menetnek is szemtanúja volt. Számos zsidó családot ismert a településről, mivel a legtöbb pincehelyi zsidó kereskedő volt. Férjével az ötvenes évke lején vállaltak gyermeket. Fiuk húszéves korában, tragikus módon vesztette életét: egy kocsmai mulatság alkalmával egy gyilkosságba fajuló konfliktus áldozata lett. Az interjúalany egész életében Pincehelyen élt, nyugdíjba vonulásáig a helyi TSZ-ben dolgozott.

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúJuhász Ferenc egy budapesti polgári család gyermekeként született a húszas évek derekán. A család anyai ága kőszegi volt, Ferenc gyerekkorában gyakran töltötte itt a nyarakat. Amikor a harmincas évek közpén a szülei vállalkozása tönkrement, a család visszaköltözött Kőszegre. Ferenc az ottani bencés gimnáziumban érettségizett, majd kémiát, matematikán, és fizikát hallgatott Budapesten.Az interjúalany Pesten élte meg a háborút, és egészen személyes kötődése van a holokauszthoz: egyetemistaként szerelmes volt egy zsidó lányba, akivel nagyon intenzív kapcsolata volt a háború alatt (sokszor miatta őt is zsidónak nézték). A lány édesanyjával élt Rákosfalván, Ferenc sok időt töltött náluk. 1944-ben arra kérték a fiút, hogy bújtassa őket Kőszegen, mert nyilvánvaló volt számukra, hogy Pest nem biztonságos számukra. Ferenc ekkor hazautazott, hogy a családjával egyeztessen erről. Ekkor még nem tudhatta, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor látta szerelmét és édesanyját. Amikor visszatért a fővárosba sehol sem találta őket, sorsukról a mai napig nem tudta meg az igazságot. Az interjúalany 1944 végén hagyta el Magyarországot, hogy ne kelljen leventeként szolgálatot teljesítenie a kőszegi munkaszolgálatos táborban. Ausztriában, majd Németországban élt, ahol megismerkedett jövendőbeli német feleségével, akivel együtt települtek ki Ausztráliába 1946-ban.A házaspár ezután Franciaországban és Angliában is élt hosszabb-rövidebb ideig. Ferenc a London School of Economics hallgatója lett, és közgazdász diplomát szerzett. 1970-ben jött először haza Magyarországra. Jelenleg kétlaki életet él: a nyarakat Kőszegen tölti, az év nagy részében pedig franciaországi lakásában lakik.

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info; interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info; interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúKirály Sándor 1925-ben született Dombóváron, földműves családból származik. Az elemi osztályok elvégzése után polgári fiúiskolába járt, az érettségit azonban csak felnőttként tette le. Szülei gazdaságában dolgozott, a háború után pedig egy közeli halgazdaságban helyezkedett el. Az interjúalany szemtanúja volt a dombóvári gettó létrehozásának, az ott lakók kiköltöztetésének, és a zsidók gettóba hurcolásának. Júliusban a deportálások idején is Dombóváron tartózkodott. Egy vasárnapi napon a templomból kijőve látta ahogy a csendőrök kegyetlen módon átvizsgálták a meghurcolt zsidókat és bevagonírozták őket. Elmondása szerint a deportálások előtt néhány zsidó kereskedő a szüleire bízott különböző vagyontárgyakat, és munkaeszközöket.

The folder contains: 1 sound file1 of interview ( .mp3 and .dss); info, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúKovács János Pápán született a húszas évek elején. Nagy családban nőtt fel, hat testvére volt. Itt végezte tanulmányait is, majd Miskolcra vonult be katonának. A vészkorszak során szemtanúja volt a pápai zsidóság gettósításának, és deportálásának. A háború után egy rövid ideig Budapesten élt, majd visszaköltözve Pápára, mezőgazdasági munkásként dolgozott. János hátsó kertjének végéből nyílik a pápai zsidó temető, melynek a nyugdíjba vonulása óta ő a gondnoka, és a felújításban is nagy szerepe volt. A temetőt sokan látogatják Izraelből, és New Yorkból is, az egykori pápai ortodox zsidók leszármazottai. János elmondása szerint jó viszonyt ápol a látogatókkal.

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info; interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info; interjú átirat, holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú. Az interjúalany Dombóváron látta meg a napvilágot a harmincas évek során. Két testvére volt, édesapja mozdonyvezetőként dolgozott, édesanyja pedig a háztartást vezette. Az egyik testvére fiatalon megbetegedett, és hosszú eredménytelen vizsgálatok után zsidó háziorvosuk javaslatára felutaztak vele Budapestre, a Szabolcs utcai kórházba. Itt kiderült a lányról, hogy cukorbeteg, és a megfelelő kezeléssel meg tudja őrizni egészségét. Ezután hosszú évekig a dombóvári orvosuk kezelte, akivel a család jó viszonyt ápolt. Hasonlóképp közeli kapcsolatban voltak a város zsidó kereskedőivel. Az interjúalany szemtanúja volt a zsidó lakosok gettósításának is. Ismerősei közül senki sem tért vissza a haláltáborokból. Sipos Vilmosné édesapja a háború során vesztette életét. Egy alkalommal az általa vezetett mozdonyt bombatalálat érte Dombóvár és Budapest között. A férfi csodával határos módon túlélte az esetet, de hónapokig kórházban kellett feküdnie. 1944 októberének végén hazaküldték a kórházból, az orosz csapatok pedig a lakásukban találtak rá. Mivel S.V.-né édesapja ekkor még lábadozott, és sérülései miatt kötéseket viselt, az orosz tisztek katonának hitték. Málenkij robotra hurcolták, és többé nem tért haza.

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúSörös Ferencné 1933-ban látta meg a napvilágot Gönyűn. Nagy családba született: hét testvére volt, három fiú és négy lány. Édesapja szerb származású, édesanyja szlovák volt. Mint a faluból oly sokan, S.F.-né is hajóscsalád tagja. Az elemi osztályokat Gönyűn végezte, utána Sopronba járt kereskedelmi iskolába, amelyet azonban nem fejezett be. Édesanyja két év után hazahívta, mert a munkaerejére otthon volt szükség. A családnak hat hold dohányföldje volt, az interjúalanynak is ott kellett dolgoznia. 1944-ben tizenegy éves volt. Közel laktak az országúthoz, így jól láthatta, a zsidók vonuló csoportját. Az egyik csoport érkezésekor éppen tejért indult barátaival. Az interjúalany egy út széli kútból teletöltötte az üres kannát vízzel és átadta az egyik embernek. Az egyik tiszt ekkor belökte őt a zsidók közé, de a felettese ráparancsolt, így a fiatal lányt elengedték, aki elfutott a többiekkel. Annak ellenére, hogy azokon a napokon sokan nem engedték gyerekeiket az utcára, ő kimerészkedett, így láthatta azt is, amint embereket dobálnak a Dunába egy kikötött uszályból. Később szemtanúja volt annak is, ahogy a meggyilkoltak holttesteit a falu temetője mellett lévő tömegsírba dobták.A háború után még egy ideig a családi földeken dolgozott, majd Pénzügyőrséghez került adminisztrátori állásba. Férjét, akivel az ötvenes évek elején házasodtak össze, már gyermekkorában is ismerte. A férfi szintén hajós volt, így az év nagy részét a Dunán töltötte. A házaspárnak két gyermeke született az ötvenes évek során.

The folder contains: 2 sound files of interview (2 .mp3 and 2 .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 2 audio fájlja (2 .mp3 és 2 .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúSzabó Istvánné 1914-ben, a mai Szlovákia területén fekvő Palócpusztán született. Szülei, testvérei cselédek, napszámosok voltak, ő is erre a sorsra jutott. Tizenéves volt, amikor a család Galántára költözött, mert ott kaptak munkát. Apját az első világháborúban besorozták, fogságba esett, és csak évekkel az eltűnését követően tért haza, teljesen váratlanul. A család ekkor egy cselédszálláson lakott, az ablakon bezörgető apa szívszorító látványt nyújtott: gyalog jött haza a keleti frontról, meztelen volt, minden ruhája lefoszlott róla, lábai kisebesedtek. Sz. I.-né gyakran járt takarítani és vasalni zsidó családokhoz, időnként a gyerekekre is vigyázott. Rengeteget dolgozott, gyakran előfordult, hogy napi 15-16 óra munka után ért haza. Korán férjhez ment, és már tizenhat évesen megszülte az első gyermekét, akit később még kettő követett. Férjétől a harmincas évek végén elvált.1938-ban egyetlen nap alatt kitelepítették a családot. Az interjúalany apja és bátyja Morvaországba került, a család női tagjait pedig egy Veszprém megyei faluba költöztették. Itt egy családi gazdaság napszámosai lettek, de mivel a gazda nagyon alacsony bért fizetett, hamarosan új munka után kellett nézniük: ekkor kerültek Gönyűre. Sz.I.-né 1942 óta él a településen.Az asszony a halálmenetbe kényszerített zsidók vonulásának is Gönyűn volt szemtanúja. Amikor a menet közvetlenül az ő háza előtt haladt el, egy fémkannában vizet, és egy darab kenyeret vitt magával, hátha tud segíteni. Amikor egy pohárnyi vizet nyújtott az egyik férfi felé, a katona kiütötte a kezéből a poharat, megragadta az asszonyt a karjánál fogva, és az árokba taszította. A zsidókat a mai Takarékszövetkezet helyén egykor álló épület udvarába terelték. Másnap az interjúalany egy uszályt látott a Duna közepén, amiből halott és még mozgó embereket hajigáltak a vízbe. Még az előző napon az egyik zsidó férfi odakiáltott neki, hogy talál egy eldobott bőröndöt, kicsit feljebb az út szélén, tartsa meg, neki már nincs rá szüksége. Megkereste a bőröndöt, amelyben egy férfi bakancson kívül semmi sem volt. A bakancs mára már elkopott, a bőröndöt azonban Szabó Istvánné megőrizte, erről az interjú készítője felvételeket is csinált.

The folder contains: 5 sound files of interview (5 .wav); info; interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 5 audio fájlja (5 .wav); info, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanú

Székely Károly a Káli-medencében található Kékkúton született a negyvenes évek elején. Családja gazdálkodással foglalkozott, többek között állatokat tartottak, és szőlőt termesztettek.

Édesapja a negyvenes évek elejéig csendőr volt, majd besorozták, és a 2. magyar hadsereg tagjaként a Don-kanyarba került 1942-ben. A férfinek sikerült megmenekülnie, de csak évekkel később került haza, miután sokáig kellett kórházban ápolni a hideg okozta súlyos sérülései miatt.

Károly az interjúban említést tesz a szomszédos települések ortodox zsidó lakosságáról. Szülei gyakran árusítottak nekik ludakat, mivel az állat húsa kósernek számít. Továbbá szó esik az egyik közeli faluban bújtatott zsidókról, akiknek a helyi vincellér nyújtott segítséget.

Az interjúalany aktív évei során bányákban dolgozott, majd szőlőtermesztéssel, és borkészítéssel foglalkozott.

The folder contains: 1 sound file of interview (.mp3 and .dss); info, personal information sheet, consent form, summary, interview transcript; Holocaust, narrative biographical interview, witness

A mappa tartalma: interjú 1 audio fájlja (.mp3 és .dss); info, adatlap, hozzájárulási nyilatkozat, összefoglaló, interjú átirat; holokauszt, narratív életútinterjú, szemtanúWilhelm József 1926-ban született Baján. A háború előtt kezdte el a tanítóképzőt, amit csak 1945 után fejezett be. A negyvenes években részt vett levente kiképzésen, 1944-ben pedig nemzetőrnek állt. Egy alkalommal szolgálatteljesítés (élelmiszert szállítottak) közben unokaöccsét lelőtték a német katonák, miután konfliktusba kerültek velük. Ő maga súlyosan megsérült, és kórházba került. A háború után letartóztatták kémkedés gyanújával, és Hajmáskérre vitték kényszermunkára. Innen került vissza Bajára, ahol folytatta a tanulmányait. Egy alföldi falu iskolájában lett tanító, majd megházasodott, és visszaköltözött Bajára. Később egy közeli iskola igazgatójává nevezték ki.