HU OSA 206-2-17 The Siege of Budapest 1944-1945 (Az ostrom. Budapest 1944-1945)

Identity Statement

Reference Code
HU OSA 206-2-17
Title
The Siege of Budapest 1944-1945
Date(s)
2000
Description Level
Series

Context

Name of creator(s)
Open Society Archives at Central European University

Content and Structure

Scope and Content (Abstract)
The exhibit is not only a commemoration of the events that took place 55 years ago, but, as we embark on the new millenium, new and never before seen photographs, documents, propaganda materials of the age, posters, flyers and period newsreels paint a picture of the incidents and circumstances which have been either largely forgotten or forbidden to remember. The exhibit portrays the events and developments of the siege, the participants, the Soviet, German and Hungarian army operations, the military commanders, the military and political background of the situation, the daily routine of the besieged city, the Arrow Cross propaganda, the opposition stemming from various personal or political convictions directed against the Nazis and the Arrow Cross, as well as the organizers and members of the Jewish-rescue missions.
Scope and Content (Narrative)
The Siege of Budapest was one of the longest and bloodiest battles of WWII. Between the appearance of the first Soviet tank and the final capture of Buda Castle, 102 days were to pass. In comparison, Berlin and Vienna fell after 2 weeks and 6 days respectively, while no other European city, with the exception of Warsaw, was the scene of a major battle. Even those German units that persevered the longest, like Königsberg (Kaliningrad) and Breslau (Wroclaw), resisted the attackers for 77 and 82 days respectively.

The fierceness of the battle of Budapest can be compared only to the sieges of Leningrad (St. Petersburg), Stalingrad (Volgograd) and Warsaw. Budapest has been one of the most besieged capital cities in Europe, which bares witness to its strategic importance: there have been 15 different major battles fought here throughout history, yet not one of them comes close to the siege of 1944-1945 in the scope of its destruction. The stifling of the Warsaw uprising took 63 days, the blockade of Leningrad lasted almost 3 years but no battles were fought on the streets. Stalingrad was a combat zone for 4 months, but most of the civilian population was evacuated prior to the struggle. At the same time, more than 800,000 people were eyewitnesses to the bloody conflict that contemporaries compared to Stalingrad in its ferocity. The casualties of the Red Army were 80,026 dead and 240,056 wounded during the military operations in Budapest and its vicinity, and for each Soviet soldier killed elsewhere in Hungary, two lost their lives in the capital city. The material damage was also great. The entire German-Hungarian loss of life amounted to about 60% of Red Army losses. Between November 3, 1944 and February 16, 1945, there were about 40,000 dead and 62,000 wounded (including victims of the attempt to break out of the blockade). In terms of numbers, Hungarian losses did not surpass that of the Germans and were a far cry from the Soviet casualties. However, this was the most inane sacrifice of all three. Regardless of his allegiance, the Hungarian soldier was but a spectator of the destruction of his country. Many felt that it was their duty to fight even when the outcome was obvious, others capitulated right away citing Horthy Miklós' order of cease-fire. To chose meant to wager between the lesser of two evils: persistence only prolonged the bloody war initiated for the wrong cause, capitulation did not ensure true liberation. During the siege, very few took the risk of taking photographs. Almost all pictures taken by the defenders were destroyed. Therefore this exhibition primarily presents materials of the Soviet war correspondents and civilians, as well as the pictures taken after the siege. For this very reason, there is virtually no evidence of several significant events and important people. The street battles, the atrocities or the anti-Fascist resistance cannot be revisited either. When planning this exhibition, OSA worked from materials that were at posterity's disposal, therefore, it is primarily buildings that feature in the photographs. Nevertheless, this does not diminish the tragedy of the thousands who perished in the midst of those destroyed buildings. The exhibition commemorated these human destinies.
Open: February 13, 2000 - April 28, 2000
Appraisal, destruction and scheduling information
Following the processing of both the hard copy and digital (or digitized) records of the exhibition, they will be accessible for research at OSA's Research Room. Besides the exhibited material, the collection is to include material that were assembled by the curators during the research period of the exhibition, and also the ones that document the show itself.
Accruals

Not Expected

Conditions of Access and Use

Conditions governing access
Not Restricted
Languages
English, Hungarian

Azonosítás

Jelzet
HU OSA 206-2-17
Cím
Az ostrom. Budapest 1944-1945
Idő(kör)
2000
Leírás szintje
Series

Kontextus

Készítő(k) nevei
Open Society Archives at Central European University

Tartalom és Szerkezet

Tárgy és tartalom (Kivonat)
A kiállítás nem pusztán emlékezés az 55 évvel ezelőtti eseményekre, hanem az új évezred küszöbén eddig soha nem látott fotóanyag, dokumentumok, korabeli propaganda anyag, plakátok, röpcédulák és korabeli filmhíradók segítségével kívánja felidézni azokat az eseményeket és mozzanatokat, amelyekről ezidáig nem volt ildomos beszélni, vagy már feledésbe merültek.

A kiállítás bemutatja az ostrom eseményeit és menetét, a résztvevőket, a szovjet, a német és a magyar hadsereg tevékenységét, a katonai vezetőket, a katonai és politikai hátteret, az ostromlott város mindennapi életét, a nyilas propagandát, a németekkel és nyilasokkal szembeni, különböző indíttatásból és politikai meggyőződésből fakadó ellenállási, partizán- és zsidómentő akciókat, valamint azok szervezőit, résztvevőit.

A kiállítás rendezője Ungváry Krisztián történész.
Tárgy és tartalom (Narratív)
Budapest ostroma a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb városostroma volt. A főváros határában az első szovjet páncélos megjelenése és a budai Vár elfoglalása között 102 nap telt el. Ezzel szemben Berlin két hét, Bécs hat nap alatt elesett, Párizs és a többi európai főváros - Varsó kivételével - nem is vált hadszíntérré. A legkitartóbb német helyőrségek is, mint a königsbergi (Kalinyingrád) vagy breslaui (Wroclaw) 77 illetve 82 napig álltak ellen az ostromlóknak. Breslau elfoglalását a szovjetek nem is erőltették, a város csak május 6-án kapitulált.

A budapesti harcok hevességével csak Leningrád (ma: Szentpétervár), Sztálingrád (ma: Volgográd) és Varsó ostroma vethető egybe. Budapest hadászati jelentőségét jellemzi, hogy Európa legtöbbet támadott fővárosai közé tartozott: a történelem során 15 különböző hevességű ostrom színhelye volt, de az 1944–45. évi ostrom pusztításaihoz egyik sem mérhető. A varsói felkelés leverése a német csapatok 63 napját vette igénybe, Leningrád blokádja majdnem három évig tartott, itt azonban utcai harcra nem került sor. Sztálingrád négy hónapon át volt csatatér, de a civil lakosság nagy részét még a harcok kezdete előtt evakuálták. Ezzel szemben Budapesten 800.000 ember feje fölött folyt a véres küzdelem, melynek hevességére jellemző, hogy már a korabeli katonai iratok is Sztálingrádhoz hasonlították. A Vörös Hadseregnek 240.056 sebesültje és 80.026 halottja veszett el a fővárosi és vele összefüggő hadműveletek során (a német felmentési kísérletek okozta veszteségekkel együtt). Ez a szám éppen fele a trianoni Magyarországra eső összes szovjet veszteségnek – tehát minden második, Magyarországon elesett szovjet katona Budapestért áldozta életét. Hasonlóan nagy volt az anyagi veszteség is. Szovjet részről a budapesti hadművelet alatt naponta 16 harckocsi, 38 löveg és aknavető és 2-3 repülő pusztult el, míg német-magyar részről ennek alig egyharmada. A német-magyar összveszteség élőerőben nem haladhatta meg a szovjet veszteség 60%-át, annak ellenére, hogy Budapest védőserege teljes egészében veszteséglistára került. 1944. november 3. és 1945. február 16. között a kitörés áldozatait is számolva kb. 40.000 halott és 62.000 részben sebesült hadifogoly volt a védők vesztesége. Az utolsó német és magyar hadifoglyok 1955-ben térhettek csak haza, és a hadifogságban az összlétszám további 20%-a pusztulhatott el. Számszerűleg a magyar veszteségek nem haladták meg a németekét, és a szovjetekétől messze elmaradtak. Ennek ellenére ez az áldozat volt a három közül a legértelmetlenebb. A magyar katona, bármelyik oldalhoz is csatlakozott, csak statisztája lehetett az ország feldúlásának. Sokan úgy érezték, hogy katonai esküjük kötelezi őket a harc vállalására, még akkor is, ha látták a háború végkifejletét, mások Horthy Miklós fegyverszüneti kérelmére hivatkozva kapituláltak. A magyar katona választani csak a rossz és a kevésbé rossz között tudott: kitartásával meghosszabbította a vesztes és rossz ügyért indított háborút, a megadás pedig nem járt igazi felszabadulással. Az ostrom alatt csak kevesen vállalták a fényképezés kockázatát, mely egyre inkább életveszéllyel járt. A védők felvételei közül szinte minden megsemmisült. Kiállításunk anyaga ezért elsősorban az ostrom után ill. a szovjet haditudósítók és civilek által készített fényképekből válogatott. A dolgok természeténél fogva számos jelentős eseményről és fontos személyről nem maradt fenn fénykép. Nem jeleníthetőek meg az atrocitások, az utcai közelharc és az antifasiszta ellenállás eseményei. A kiállítók csak abból az anyagból gazdálkodhattak, ami az utókor számára rendelkezésre állt és ezért elsősorban a különféle épületek szerepelnek a kiállított fényképek között. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy a romos épületek mögött ezernyi emberi tragédia áll. A kiállítás ennek szeretne emléket állítani.
Látogatható: 2000. február 13 - 2000. április 28.
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
A kiállításon szereplő, valamint a kiállítás készítése közben, a kutatás fázisában a kurátorok által összegyűjtött, illetve a kiállítást dokumentáló analóg és digitális (vagy digitalizált) dokumentumok feltárása és feldolgozása folyamatban van. Ezen anyagok az OSA kutatótermében lesznek elérhetőek.
Gyarapodás

Nem várható

Hozzáférés és Felhasználás

Jogi helyzet
Not Restricted
Nyelvek
English, Hungarian
Call Number Description