HU OSA 206-2-43 Atom (Atom)

Identity Statement

Reference Code
HU OSA 206-2-43
Title
Atom
Date(s)
2006
Description Level
Series

Context

Name of creator(s)
Open Society Archives at Central European University

Content and Structure

Scope and Content (Abstract)
The occasion for the exhibition is the 20th anniversary of the Chernobyl catastrophe. The exhibition focuses retrospectively on the history of nuclear research and the peaceful uses of nuclear energy, primarily in the USSR and the other former communist countries. This topic was one of the most crucial, and painfully sensitive, issues of the past century and the cold war period.


Scope and Content (Narrative)
It is not OSA's intention to provide a detailed historical exposé. Instead, the curators of the exhibition give an overall picture of the fascination and the fear - both of them very real at the time - that were generated by the atom. Models, objects, posters, original documents, contemporary works of art , and audiovisual artifacts are displayed. 

In 1953 US President Eisenhower announced his politically naive (or perhaps intentionally faux-naive) global program for the peaceful use of nuclear energy. In the early 1960s a new slogan was adopted in the USSR: “Nuclear energy for every household”. This slogan truly reflects the prevailing euphoria and the commitment of both the political leadership and the general public to this apparently unlimited technological development. Nuclear energy gave light and heat, cured, took man into space and smashed the thick ice of the frozen North. At the same time, the mysterious atom was a source of more or less well-founded fears: its murderous rays invisibly penetrate our homes, it poisons our land and water, “nuclear winter” threatens global catastrophe, atomic explosions killed hundreds of thousands of people in Hiroshima and Nagasaki, and radiation wiped out every member of the first rescue team that arrived in Chernobil. 

The atom was at one and the same time the symbol of utopia and of endless abundance, and a modern vision of the apocalypse. During the Cold War the atom was an instrument of mutual blackmail between the two world orders. An invisible cold war was fought to spy out each other's secrets. The tight web of secrecy which surrounded the atom kept the fantasy, the awe, the suspicion and the mutual distrust alive. The history of the nuclear programs of the former Soviet block has not yet been written. It was only in 1991 that Boris Yeltsin, President of the Russian Federation, authorized access to certain files in the secret archives which documented the Soviet nuclear program. Over the last decade all the nuclear apparatus of the previous period has been put on display in museums and now some of the industrial buildings themselves have been turned into tourist attractions. 

The exhibition aims to present the mutual visions and fears related to the atom in the context of the Cold War. The borderline between the peaceful and military uses of nuclear research was never very clear, and the curators make us aware of this gray zone. 

The exploitation of raw materials in East Europe is presented in a separate section, combined with the economic and political aspects of uranium mining and with the joint nuclear research program of the former Communist countries. The exhibition also focus on the Chernobyl catastrophe: the process which led to the catastrophe, the catastrophe itself and its environmental and political consequences. 

The exhibition presents the particular role played by civil defense organizations and civil emergency plans (mobilization, ideological indoctrination, military morale and tools for maintaining hysteria) in the communist regimes. The curators show the correlation between the nuclear heritage and the collapse of Communism, and the ambiguous role of nuclear power for several of the post-Soviet nations struggling to achieve energy self-sufficiency. 

Today the protean and invisible atom has become visible through our everyday predicament. The current problems and difficulties of international cooperation, and conventions about the control of the use of nuclear weapons or the safe operation of nuclear plants have often lagged behind immediate political realities. Nuclear power and its future use are still very sensitive and delicate issues both in the West and in the former Communist countries. Serious debates continue about the safe operation of nuclear plants and about how to prevent terrorist organizations from acquiring nuclear weapons. The problem of nuclear waste disposal remains unsolved. Fear and euphoria, war and peace, utopia and reality – these issues remain to be settled. The nuclear clock is still ticking, in the famous image of the Bulletin of Atomic Scientists, and we still wonder how closely it approaches the hour of midnight. 

The following institutions and organizations were involved in the realization of the event:

- Department of Environmental Sciences and Policy, Central European University, Budapest

- Department of History, Central European University, Budapest

- Center for History of Physics, USA

- The American Institute of Physics, USA

- National Security Archives, USA

- International Atomic Energy Agency, Austria

- Polytechnical Museum, Moscow

- Obninsk Institute of Physics and Power Engineering, Russia (home of the first nuclear power plant, now a museum)

Curators: 

Paul Josephson, Colby College, USA

Karl Hall, Central European University, History Department, Budapest

Olga Zaslavskaya, OSA Archivum, Budapest.

The exhibition was opened 26 April 2006 at Galeria Centralis, Budapest, Arany János street 32.


Accruals

Not Expected

Conditions of Access and Use

Conditions governing access
Not Restricted
Languages
English, Hungarian

Azonosítás

Jelzet
HU OSA 206-2-43
Cím
Atom
Idő(kör)
2006
Leírás szintje
Series

Kontextus

Készítő(k) nevei
Open Society Archives at Central European University

Tartalom és Szerkezet

Tárgy és tartalom (Kivonat)
A csernobili katasztrófa 20. évfordulója alkalmából megnyíló kiállítás az elmúlt évszázad és a hidegháború korszakának egyik legfontosabb és legneuralgikusabb területe, a nukleáris kutatások és az atomenergia békés felhasználásának történetét kívánja bemutatni a 21. századból visszatekintve, mindenekelőtt a volt Szovjetunióra és a volt szocialista tömbre összpontosítva.


Tárgy és tartalom (Narratív)
A kiállításnak nem célja a részletes történeti feltárás. A kiállítás szervezői elsősorban makettek, tárgyak, plakátok, eredeti dokumentumok, audio-vizuális anyagok és korabeli művészeti alkotások segítségével igyekeznek képet adni az atom igézetéről és rettenetéről, amely egyszerre volt jelen a korban. 

1953-ban Eisenhower amerikai elnök hirdette meg az atomenergia békés hasznosításának világméretű, közös nemzetközi erőfeszítéssel megvalósítandó, politikailag talán naív (vagy éppenséggel álnaív) programját. A hatvanas évek elején a Szovjetunióban meghirdették az "Atomenergiát minden háztartásba" jelszavát. Ez híven jelezte azt az eufóriát, amelyet a határtalannak vélt technológiai fejlődéshez fűzött a politikai vezetés és a közvélemény is. Az atomenergia világított, melegített, gyógyított, elrepített a világűrbe, feltörte a fagyos észak jégpáncélját. A titokzatos atomhoz ugyanakkor megalapozott vagy megalapozatlan félelmek is kapcsolódtak: a gyilkos sugárzás láthatatlanul szivárog be otthonainkba, megmérgezi földjeinket és vizeinket, a "nukleáris tél" világméretű katasztrófájával fenyeget, az atomrobbanás százezreket hamvasztott el egy szempillantás alatt Hirosimában és Nagaszakiban, a sugárzás egytől-egyig végzett azokkal, akik a mentőalakulat tagjaiként elsőként érkeztek a csernobili katasztrófa színhelyére. 

Az atom egyszerre volt a határtalan bőség utópiájának és az apokalipszis modern vízióinak jelképe. A hidegháború időszakában az atom a kölcsönös zsarolás eszköze volt a két világrendszer csatájában. Láthatatlan háború folyt egymás titkainak kifürkészésére. Az atomot övező titkok sűrű erdeje tápot adott a fantáziának, a rettegésnek, a kölcsönös gyanakvásnak és bizalmatlanságnak. A szovjet blokk atomprogramjainak történetét még nem írták meg. Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke csak 1991-ben engedélyezte a szovjet atomprogramokra vonatkozó titkos archívumok egy részének megnyitását.

Az elmúlt évtizedben a megelőző korszak atomhoz kapcsolódó eszközei lassan múzeumba kerülnek, létesítményinek egy része ma már turisztikai látványosság. 

A kiállítás a hidegháború kontextusában mutatja be az atomhoz fűződő kölcsönös víziókat és félelmeket. Az atom katonai és a békés célú felhasználása, illetve az ezekre vonatkozó kutatások közti határvonal mindig is elmosódott volt. A kiállítás igyekszik érzékeltetni ezt a szürke zónát. Külön rész taglalja a kelet-európai nyersanyagkitermelést, az uránbányászat gazdasági, politikai vetületét, a keleti tömbben folyó közös nukleáris kutatási programokkal. A hidegháború jellegzetes fejezete volt a nukleáris kémkedés. 

A kiállítás másik fókuszpontja Csernobil, a katasztrófához vezető út, maga katasztrófa és annak utóélete, máig ható környezeti és politikai következményei. Ezzel összefüggésben foglalkozik a kiállítás a polgári védelem és a katasztrófavédelem sajátos szerepével (mozgósítás, ideológiai indoktrináció, a militáris szellem és a hiszterizálás fenntartásának eszköze) a kommunista rendszerekben, valamint a nukleáris örökség és a kommunizmus összeomlása közti összefüggésekkel. 

Az ezerarcú és láthatatlan atom ma leginkább azokon a problémákon keresztül vált láthatóvá, amelyek nap mint nap foglalkoztatnak bennünket. Az atomfegyverek elterjedését megakadályozni kívánó vagy az atomerőművek biztonságos működtetését szavatolni igyekvő nemzetközi egyezmények és együttműködés körüli problémák mind arra a pillanatra vezethetőek vissza, midőn a múlt század harmincas éveinek derekán az atom kiszabadult a tudósok laboratóriumaiból. Az atomenergia és az atom hasznosításának jövője azonban továbbra is kényes és érzékeny téma Nyugaton éppúgy, mint az egykori szovjet blokk országaiban. Továbbra is viták folynak az atomerőművek biztonságáról, vagy arról, miként előzhető meg, hogy terrorszervezetek atomfegyverhez, nukleáris eszközökhöz jussanak. Komoly aggodalmakat kelt az atomhulladék mindmáig megoldatlan problémája. Rettegés és eufória, háború és béke, utópia és realitás - mindez velünk maradt. Az atomóra tovább ketyeg. Vajon miféle időt számlál? 

A kiállítás létrehozásában együttműködő intézmények és szervezetek: 

- Környezetvédelmi és Környezetpolitikai Tanszék, Közép-európai Egyetem, Budapest

- Történelem Tanszék, Közép-európai Egyetem, Budapest

- Center for History of Physics, USA

- The American Institute of Physics, USA

- National Security Archives, USA

- International Atomic Energy Agency, Ausztria

- Polytechnical Museum, Moszkva

- Obninsk Intézet (az első atomerőmű telepe, ma múzeum), Oroszország

- Nuclear Physiscs Institute, Csehország

- Joint Institute of Nuclear Research, Dubna, Oroszország

- Paksi Atomerőmű Rt., Tájékoztató és Látogató Központ

- MTA debreceni Atommagkutató Intézet

- Magyar Polgári Védelmi Szövetség Országos Elnökség

- János Kórház budai sziklakórháza

- Műszaki Múzeum

- Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

A kiállítás kurátorai:

- Paul Josephson, Colby College, USA

- Karl Hall, Közép-európai Egyetem, Történelem Tanszék, Budapest

- Olga Zaslavskaya, OSA Archivum, Budapest


Gyarapodás

Nem várható

Hozzáférés és Felhasználás

Jogi helyzet
Not Restricted
Nyelvek
English, Hungarian
Call Number Description